Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 8. Kömpöc
dolgoztak együtt a családi gazdaságban és addig minden testvér örökrészére tanyát építettek. (Csáki Lajos, 1917) 25 2 A bérföldek öröktulajdonba adása után, 1920 és 1930 között kétszáz fővel gyarapodott Kömpöc lakossága. 1922-ben a kiskunmajsai képviselőtestület elhatározta, hogy a káptalani nagymajor gazdalakásában ad helyet az „újonnan szervezett" iskolának és a tanító lakásának. Új iskola a „falumag"-ban 1933-ban, a határban csak 1938-ban épült. 25 3 Kömpöc 1950. január 1-től vált önálló közigazgatású községgé. Az önálló községi lét előtt tartott népszámláláskor lakossága 1335 fő volt: belterületén lakott 348, külterületén 987 személy. Az igen lassan növekvő falumagban 88 ház állott, a határban pedig 288. Összehasonlításul: hetven évvel azelőtt két utcában 39 lakóház, a határ két dűlőjében 50 tanya állt, tehát 1880-1949 között a tanyán való megtelepedés és gazdálkodás volt a meghatározó paraszd létforma Kömpöc pusztán. A „kis falucskában" többnyire a „mások tarlóján" dolgozó szegényparasztok és törpebirtokosok laktak. A birtokszerkezetre jellemző, hogy 26 családi gazdaság 983 kat. holdat birtokolt (egy gazdaságra 38 kh jutott), 378 kis gazdaság pedig 3129 kh területen osztozott (ádaga 8,3 kh). 25 4 A puszta lakói 1937-ben templomépítő bizottságot alakítottak. Kérésükre a kiskunmajsai képviselőtestület hozzájárult, hogy a volt káptalani major magtárát a templomépítés céljára lebontsák. A major épületeit csak az 1950-es évek elején bontották el, és tégláiból épült fel az önállóvá lett község temploma. Kömpöc a 20. század közepéig a fáziskésések, a késve megvalósuló vágyak, elhatározások települése. * „Apám 1886-ban született Budapesten. Ad egri káptalannak volt birtoka itt Kömpöcön. Papi birtok volt. Volt itt egy nagy major. Hodattak cséplőgépet, de nem akart jó lönni ... Nagyapám ekkor a Gandgyárban dolgodptt mint gépésdkovács. Lehodták ide, hogy javítsa meg indítsa be a gépet... A káptalan adtán sderdpdést kötött nagyapámmal, hogy jöjjön elgépésdkovácsnak. Kapott egy tanyát, a Csontos-tanyát. Mikor nagyapám lejött, apám hatéves volt. Adtán b jöttek a faluba. Itt építött nagyapám egy fadsindelyös hádat mög kovácsműhelyet(...) Nagytatát mindönki úgy hívta, ,gépésd úr, nagymamát mög tésassdpny." Nagyon jó elismert embör volt a tata, scjpen tudta a lovakat vasalni, hírős embör volt a lóvasalásárólj...) Hetvenhét esdtendös volt, mikor möghalt, 1926-ban. 25 2 1987. évi adatgyűjtés Kömpöcön Fodor Ferenccel. A két telepes család gazdálkodásáról 1. FODOR Ferenc 1997.139-140. 23 3 FODOR Ferenc 1997. 142. 23 4 Az 1949. évi népszámláláskor számbavett adatokat 1971. július 15-én, a községi tanácsházán jegyeztem föl. 140
