Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 8. Kömpöc

kantjai, hadiözvegyei és árvái részére, másodsorban a visszavándorló magyar honosok részére méltányos áron eladja..."

25

0 Egy kishold (magyar hold) vételárát 9000 koronában, majd a pénzromlás miatt 10 mázsa rozs mindenkori árában határozták meg, ami a tehetős gazdáknak kedvezett. Itt adjuk át a szót Erdei Ferencnek, aki az 1930-as évek közepén így írta le a Kömpöc puszta eladásának következményeit: „A búza, illetve a rozs árának lezuhanása után mind nehezebb lett a részletek törlesztése és hamarosan lehetetlenné is vált. Közben a kamat és a nem fizetett részletek miatt való kártalanítás annyira nőtt, hogy teljesen agyonnyomta a kis falucska életét. Rengeteg pör keletkezett (...) Tele vannak panasszal: minden életünket, jószágunkat beleadtuk, csakhogy egy kis hajlékunk legyen", s mégis „a község (Kiskunmajsa) rettentő rosszul cselekszik velünk. (...) S a mindennapos foglalás, árverés csak növeli az elkeseredést. Pedig értelmes és szapora fajta nép. Mindenütt sok a gyerek, elevenszemű, virgonc apróságok, de nincs alkalom az erejük gyümölcsöztetésére. Kietlen a földjük, csak rozs és krumpli terem benne."

25

1 Erdei hitelesen rajzolta meg a nagy nehezen saját földhöz jutott kömpöci kisparasztok eladósodásának hátterét. A korábban több földet bérlő, ezért számottevő jószágállományt tartó és az állattenyésztésből jövedelmet húzó gazdák könnyen kifizették a földek vételárát. Lássuk erre két család példáját. Tisóczki Sándor apja Kisteleken született 1862-ben és fölserdülve a helybeli gulyásszámadónál bojtárkodott. 1887-ben feleségül vette a falujabeli Tóth Juliannát és előbb Pálos pusztán telepedett le, utóbb Kömpöczre ment gulyásnak. A „papi birtok"-ból 40 holdat bérelt. Házasságukból 16 gyermek született, szükség volt a földre és még bérelt 60 holdat. Amikor Majsa örökáron eladta a pusztát, apja 40 holdat vásárolt, és ezenkívül Csólyos pusztán is vett örökföldet. Tanyai gazdaságában 6-8 ökör, 2 bivaly, 8-10 tehén és borjú, 3-4 ló, 10-20 anyabirka, 6-7 anyakoca volt. 1927 és 1936 között a fiútestvérek „harmadából" művelték az apai birtokot. 1936-ban került sor osztozkodásra: a szüleiket gondozók 10-10 holdat, a többiek 7-7 holdat jussoltak. így működött egy kisteleki származású haszonbérlő, majd gazda döntően állattartó és emellett szemtermelő tanyai gazdasága Kömpöcön, a 20. század első harmadában. (Tisóczki Sándor, 1903) A Csáki család egyik ága Hódmezővásárhelyről települt a pusztára az 1850es években. (Csákiak Kistelekről és a szegedi földről is költöztek Kömpöczre.) Csáki Antalnak 6 gyermeke született. Halála után legidősebb fia, Gáspár irányította a gazdaságot. Testvéreivel közösen gazdálkodtak, a gazdaság jövedelméből növelni tudták haszonbérletüket és Pálos pusztán is vettek 60 holdat. 1929-ig 25

0 Az adásvételi szerződés a kiskunmajsai római katolikus plébánia irattárában. Idézi FODOR Ferenc 1997. 140. 25

1 ERDEI Ferenc 1937. 174. 139