Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 8. Kömpöc
megszűnt a bérleti viszonya. Csontos Károly 1895-ben sem volt nagybérlő Kömpöcön, Csontos Imrét pedig 108 holdas földbirtokosként tünteti föl a gazdacímtár. 24 7 A puszta új nagybérlője Kádár Lajos volt, aki Gacsi György (79. sz.) és Kiss Mihály (86. sz.) korábbi bérlők gazdaságát vette át. 1895-ben 240 holdat bérelt a káptalantól, amiből 140 holdat szántóként, 50-50 holdat rétnek és legelőnek használt. Rajta kívül Csáki Antalnak 106, Tóth Istvánnak 100 holdas haszonbérlete volt a pusztán. Mivel magyarázható a kömpöci földbérlők nagyarányú elvándorlása? — Azok a kisbérlők, akik nem tudtak megélni bérleményükön, tovább vándoroltak, mert máshol jobb minőségű, vagy kedvezőbb föltételek mellett megszerezhető földekről hallottak és bíztak abban, hogy ott jó életfeltételeket tudnak teremteni családjuknak. A földbérleti viszont átruházható volt, és a megüresedő bérföldre, különösen a tanyás haszonbérletre hamarosan akadt jelentkező. Fodor Ferenc hívta föl a figyelmet arra, hogy a szomszédos Felsőpálos pusztát 1885-ben, Csólyost 1895-ben parcellázták, ahol örökföldet lehetett vásárolni és a föld minősége is jobb volt, mint Kömpöcön. Ezért igyekezett számos kömpöci kisparaszt gyengébb talajú bérletét jó termőerejű örök tulajdonra váltani. 24 8 Ezek a földbérleti viszonyok és azokkal összefüggő települési folyamatok magyarázzák a puszta népességének lassú gyarapodását: 24 9 év 1870 1880 1890 1900 1910 1920 népességszáma 510 661 795 908 1049 1095 1880 és 1910 között tíz évente 110-140 fővel nőtt a népesség, ami évi átlagban 1,2-1,3 % növekedést jelent. Ez megfelel a természetes szaporodás egykorú indexének, vagyis az elvándorlást a bevándorlás — amit két térképünk adatai tanúsítottak — kb. kiegyenlítette. Az Egri káptalan 1918-ban határozta el Kömpöc eladását. A pusztát Kiskunmajsa vásárolta meg, az adásvételi szerződést 1918. július 8-án alá is írták, de a háború utáni politikai helyzet miatt csak 1920-ban lépett hatályba. Kiskunmajsa kötelezte magát, hogy „... a község saját közgazdasági, római katolikus vallási és egyéb kulturális céljainak kielégítése után fennmaradó birtokrészietet 520 holdas részekre feldarabolva, a pusztán lévő nagyobb számú és értékű középületek (értsd: majorok, a szerző megjegyzése) kihasználása céljából 4-5 középbirtokot létesítve, (...) elsősorban a háború által sújtott polgárai, hadirok24 7 A magyar korona országainak gazdacímtára. Bp. 1897. 222-223. 24 8 FODOR Ferenc 1997.137. 24 9 Forrásaim: 1870. évről: KSH: Mgyarország községeinek és városainak népesége az 1850., 1857. és 1870. években. Bp. 1984. 47., 1880-1920 között: KSH: Magyarország településeinek vallási adatai. Bp. 1997. 140. 138
