Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 8. Kömpöc
puszta talajviszonyaiból adódott, részint abból, hogy a nagybérlő - mint sok más homokhátsági birtokos - a külterjes állattenyésztést tartotta a jövedelmező gazdálkodás alapjának. Büchlbauer bérlő gazdaságához 1895-ben 182 szarvasmarhát, 662 juhot, 106 sertést vettek számba és 16 cselédet foglalkoztatott. 24 5 Szomszédságában a jóval kisebb haszonbérletet művelő Csontos Imre majsai birtokosnak volt jól kiépített tanyai gazdasága. Huszonöt bérlő tanyáján 1-2 gazdasági épület, tizenhét bérlőtanyán pedig egyedül a lakóház állott. Csólyos puszta és a majsai határ közelében néhány holdas földeken sorra apró bérlőtanyák épültek (66-71. és 72-74. sz. tanyák). 1899-ben újabb, ezúttal már nyomtatott térkép készült Kömpöcz puszta adóközségről. A széljegyzetek tanúsága szerint az adatfelvételt még a 80-as években készítették, de összehasonlították a birtokvázlattal, a helyszínen egyeztették, ezért úgy véljük, tükrözi a település időközben történt változásait. 24 6 Szembetűnő, hogy a „belsőség" két utcájában újabb lakóház nem épült, de számos házban más család lakott mint 1879-ben. A korábbi 39 bérlő közül mindössze 16 lakott haszonbérelt portán — és nem is mindegyik a régi helyén. Csücskő és Sarok dűlőben több tanya épült és megkezdődött a Sivány nevű, addig legelőül használt határrész bérbeadása, ahol 11 család telepedett le. A pusztában 69 tanyát és 3 majort vettünk számba, tehát két évtized alatt 22 új tanyát építettek. Más pusztákkal összevetve ez lassú ütemű betelepülést és tanyásodást mutat. Sok változás történt a két dűlő haszonbérlői között is. Új bérlők: Bélteki József, Csurgó Ferenc, Dancsok József, Dinnyés Ágoston, Farkas István, Kádár Lajos, Menyhárt Sándor, Pálnok Antal és György, Tisóczki István, Vécsei István és János, Zádori Antal és a Sivátiynzk nevezett futóhomokos legelőn megtelepedni igyekvő szegényparasztok: Balázs István, Balog Mihály és Szilveszter, Derecskei Mihály, Fülöp István, Mucsi Pál, Sisák Mihály, Szél Ferenc, Tóth András, Turi János és Váradi István. Az új haszonbérlők többsége a szegedi földről és Kistelekről érkezett, néhány család Csongrádról (Kádár), Péteri pusztáról (Pálnok), Dorozsmáról (Zádori) települt. Mások elköltöztek: a Bárkai család, Gacsi György, Hugyák Mihály, Kelemen Gáspár, Kiss Mihály, Kopasz Ferenc, Nóvák Pál és több más család. A legnagyobb változást az jelentette, hogy Büchlbauer Lajos, Csontos Károly és Imre 1899-ben nem volt a puszta bérlői között. A Csücskő és Közép dűlőben épült két major jellegű gazdaság mellett, melyeket 1879-ben Büchlbauer és Csontos Imre bérelt, az 1899. évi térképen nem szerepel a régi bérlők neve, de újaké sem - csak az Egri káptalan mint birtokos megnevezése. A változás háttere egyelőre nem ismert. Említettük, hogy 1895-ben még Büchlbauer volt 2485 hold haszonbérlője és négy évre rá már 24 5 A magyar korona országainak gazdacímtára. Bp. 1897. 222-223. 24 6 BKMÖL, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megye, Kömpöcz puszta adóközség, 1899. 19. szelvény. Szerkesztették Székely Endre f. növ., Szigethy Lajos f. díjnok. 137
