Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 8. Kömpöc
A belsőségnek kimért két utcában 39 haszonbérlő építkezetett: 28 portán csak lakóház épült, 8 bérlőnek egy, 2-nek - Csáki Antalnak és Tápai (Fekete) Lászlónak - két gazdasági épülete volt. A házhelyen építkező családok kb. 70 %-a tehát nagyjószág és fogat nélküli szegényparaszt volt. Öreg Bárkai István telkén egy 23-24 m hosszú melléképület viszont föltehetően dohányszárító pajta lehetett. Az iskolának jelölt épület ádagos, homlokzatával utcára néző parasztháznak látszik. A 40-90. házszámon a pusztán 1879-ig épített tanyákat és majorokat tüntették föl. Addigra a Csiicskő és Sarok dűlő nevű határrészeket törték föl és népesítették be a bérlő családok. Csontos Károlynak négy, Büchlbauer Lajos nagybérlőnek három helyen volt kiépült gazdasága. Úgy tudjuk, Büchlbauer Kiskunmajsán a postamesteri hivatalt viselte, és élete nagy vállalkozása lehetett, hogy Kömpöcz puszta jelentékeny területét bérbe vette az Egri káptalantól. Nem ismerjük a haszonbérlés kezdetét, de valószínű, hogy a század közepétől, amikor 26. ábra. Kömpöc, Csücskő dűlő 9. sz. tanya 1971-ben. A szerző felvétele. az első kisteleki, mindszenti, szeged-csengelei családok a pusztára áramlottak, már bérelt kisebb-nagyobb pusztarészeket. Fodor Ferenc kutatásai szerint 1879ben 490 hold szántót és 430 hold legelőt bérelt. 24 4 Csücskő dűlőben, 61. és 62. házszám alatt cselédházas, nagy jószágállományt tartó gazdaságokkal rendelkezett. Csontos Károllyal együtt bérelte a majsai út melletti szárazmalmot. 1895ben a káptalani birtok közel felének: 2485 kat. holdnak a haszonbérlője. A nagybérlet földhasználata: 1772 kh legelő, 318 kh szántó, 207 kh rét, 1 kh kert, 2 kh szőlő, a többi adómentes terület. A művelési ágak megoszlása részint a 24 4 FODOR Ferenc 1997. 136. 136