Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - Puszta-Péteri és Alsó-Péteri

meg a lelkész. Számos szomszédos pusztán: Tömörkényen, Pusztaszeren és a félegyházi tanyákon elhunytat is temetett, ahol nem volt lelkészség, illetőleg messze esett a helység temetője, de természetesen csak a helyben lakók származását vettem figyelembe. A Péteri és Alsó-Péteri pusztán 1852 és 1876 között meghaltak születési helye Csany 78 lakos Mindszent 59 Félegyháza 56 Csongrád 55 " Szerződéses uradalmi dohánykertészség: 55 " Bäks 17, Ányás 9, Dócz 7, Síróhegy 6, Fehértó 4, Dongér (Kutyabont) 4, Felgyő, Hantháza, Vidratorok 2-2, Bánomhegy, Szentgyörgy l-l fő Kecskemét 30 " Kistelek 8 " Majsa, Pusztaszer 5-5 " Hódmezővásárhely, Szegvár 4-4 Alpár, Száján 3-3 Csépa, Dorozsma, Szőreg, Tápió-Bicske, Tömörkény 2-2 " 18 más településről

21

5 l-l " Forrásunk Csany kertésztelepülés számottevő szerepét mutatja a puszta benépesítésében, ahogy az egykorú házassági anyakönyvek is tanúsították. A többi település közül Mindszent, Félegyháza, Csongrád és a szerződéses dohánykertészetek telepeseket kibocsájtó szerepe közel azonosnak látszik. Figyelembe kell vennünk azonban, hogy a kertészségek nagyobb részét a Pallavicini uradalom 1851-52-ben felszámolta, s a fentiek közül csak a Károlyiak négy kertészete (Fehértó, Felgyő, Vidratorok, Bánomhegy) élte túl a dohánymonopólium bevezetését. Csany a 19. század közepén már több mint kétezer fős település, lakói a Károlyi családdal kötött egyezség után nemcsak dohánytermesztéssel foglalkoztak. De ha az 1830-ban Péteri pusztára települő csanyiak foglalkozását és arányát is számításba vesszük, akkor látható igazán a dohánykertészek szerepe a puszta megszállásában. A 78 Csanyon és 55 más dohánykertészségben sziile21

5 Pálmonostora, Rk. plébánia irattára, Holtak anyakönyve 1846-1870., 1871-1886. Egy-egy lakos született a következő településeken: Hertnek (Sáros m.), Jászberény, Kanizsa, Karancsalja (Nógrád m.), Kevermes (Csanád m.), Kisoroszi, Kis-Várad (Nyitra m.), Kömpöcz, Mezőkövesd, Pardubicz (Csehország), Pécel, Szent-Lórinc-Káta, Szentes Tatár-Szentgyörgy, Tápió-Szecső, Torda, Vadkert (Solt), Verbicza. 123