Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - Puszta-Péteri és Alsó-Péteri

Az 1846-1886 között házasultak származását két időmetszetben mutatjuk ki:

21

3 A házasult

ak születési helye Csany kertészség, majd község Kiskunfélegyháza Csongrád Mindszent község Bäks kertészség, 1851 után puszta Kecskemét Dongér kertészség, 1851 után puszta Száján kertészközség Felső-Pusztaszer pusztaközség Kistelek község Tömörkény puszta 1846-1866 1867-1886 80 70 64 37 20 19 19 8 6 5 1 101 50 52 25 1 19 6 3 21 18 19 Változadan a Csany (Csanytelek) kertészközségből történő betelepülés, de megjegyezzük, hogy a csanyi születésű házasfelek magas száma az anyaközséggel fenntartott házassági kapcsolatokat is mutatja. A kezded időszakhoz viszonyítva nőtt a félegyháziak beáramlása, tovább tartott a csongrádiaké és csökkent a kecskeméti családoké. Felső-Pusztaszer Kecskemét város, Tömörkény Mindszent község külső pusztabirtoka volt, mindkettő szomszédos Péteri illetőleg Alsó-Péteri pusztával, és miután szinte egy időben zajlott a benépesedésük, az élet rendje hozta magával a három puszta lakói közötti házassági kapcsolatokat. Anyakönyvi kutatásaink tapasztalata, hogy pusztán a házasultak származása alapján nem adható teljes áttekintés a migráció folyamatáról, mivel nem tudható, hogy az adott településen házasságot kötők tartósan megtelepedtek-e ott. Hiszen épp az anyakönyvi és a családtörténeti anyaggyűjtés hozadéka az a tanulság, hogy számos család különféle körülmények miatt tovább vándorolt, ily módon alakult ki a Für Lajostól „kavargó"-nak nevezett népmozgás.

21

4 A halotti anyakönyvek viszont - ha és amikor az elhunytak születési helyét bejegyezték - eléggé megbízható hitelességgel tájékoztatnak a kutatott puszták telepeseinek származásáról. A felső hatóság 1852. január 1-től rendelte el az egyházi anyakönyv latin nyelvű vezetését, s a holtak anyakönyvében a születési hely és a lakóhely házszáma megjelölését. Előtte a magyarul vezetett anyakönyv kézzel írt fejlécén csak a lakóhelynek volt rovata. 1852 januárjától 1875 december végéig a Péteri és Alsó-Péteri pusztán lakos elhunytak közül 393-nak a születési helyét jelölte 21

3 BÁRKÁNYI Ildikó 1999. 43. Több településről, kertészségből illetőleg pusztáról 1-4 házasuló származott, azokat elhagytuk a kimutatásból, jegyzéküket 1. BÁRKÁNYI Ildikó 1999. 41. 21

4 FÚR Lajos 1980. 122