Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 6. Kaskantyú

get tanult (Agárdi Antal, 1924), felesége kiskőrösi eredetű evangélikus kisparaszt család sarja (Bobek Ilona, 1926). A kései községgé alakulás példája 1937-ben a kalocsai érsek 23 kat. hold 525 négyszögöl földet vásárolt a tervezett római katolikus lelkészség és templom számára, majd 1942-ben megvette az egykori községháza épületét. Végül az érsek 1944. július 1-jei hatállyal létesített önálló káplánságot, ezután kezdődött a helyi anyakönyvezés, 1947. május 1-től pedig a káplánságot lelkészséggé szervezte.

19

2 Kaskantyút 1949. február l-jén alakították önálló községgé, a Páhihoz tartozó Közép- és Felső-Kaskantyú, az addig Kiskőrös határába eső Alsó-Kaskantyú és a Bócsa községtől átcsatolt Kis-Bócsa területéből. Hosszú évtizedek után valósult meg a már nyolcvan éve részben faluszerű telepen lakó kaskantyúiaknak az a törekvése, hogy saját községük legyen és maguk intézzék a közösség dolgait, képviseljék érdekeit. A község népességét - különösen a vallásfelekezetek megoszlását — azért nehéz a korábbival összevetni, mert demográfiai mutatói 1880-1900 között Kiskőrös, Páhi, Tázlár, 1910-1941-ben Kiskőrös, Páhi és Bócsa adataiban jelentkeztek. Az önálló község megalakulásakor a lakosság vallási megoszlása az alábbi volt:

19

3 római katolikus 743 görög katolikus 3 református 102 evangélikus 677 izraelita 1 baptista 7 egyéb felekezeten kívüli 2 Összesen: 1535 fő A községhez csatolt Kis-Bócsa pusztán 1912-ig már 35 tanya épült (1. Bócsa településénél). 1930-ban ugyanott 503 személy élt, egyharmadrészük a szomszédos Kiskőrösről és Soltvadkertről települt evangélikus. A közigazgatási átszervezés idején a kisbócsai tanyákon kb. 550-600 ember élt. 1930 tájától két tanyai iskolájában a büdöstói, újabb nevén gyógytói és a Hemző-sori iskolában folyt tanítás. 19

2 A helyi római katolikus egyházra vonatkozó adatok forrása: Rövid összefoglalás Kaskantyú (Zsizsnyik) történetéből. Kézirat a plébánia irattárában. Köszönettel nyugtázom Gergely Ottó plébános szíves segítségét. 19

3 KSH: Magyarország településeinek vallási adatai (1880-1949). I. Bp. 1997. 38. 115