A szegedi nagyárvíz és újjáépítés. Európa Szegedért (Budapest- SZeged, 2004)
II. Az újjáépítés - Andó Mihály: Szeged árvízvédelmi rendszere
ANDO MIHÁLY SZEGED ÁRVÍZVÉDELMI RENDSZERE Szeged megyei jogú város a Tisza védett árterén terül el. A város közigazgatási területe három ártéri öblözetre terjed ki, melyek a következők: — Szeged ártéri öblözet (Szeged Tisza jobb parti területe) — Körös-Tisza-Maros közi ártéri öblözet (Szeged Tápai rét) — Torontáli ártéri öblözet (Újszeged, Szeged-Szőreg) Az ártéri öblözetek a töltésrendszerek mögött kialakuló olyan területek, melyek egy-egy esetleges fővédvonali töltésszakadás esetén elöntés alá kerülhetnek. Az ártéri öblözeteket a domborzat, árteret keresztező utak, vasúti töltések választják el egymástól úgy, hogy az egyik öblözetből a kiömlött víz nem juthat át a másikba. A város körüli ártéri öblözeteket alapvetően az jellemzi, hogy ha a szakadás az öblözet felső részén következik be, a kiömlő víz a folyóval párhuzamosan, az ártéren esés irányban levonul és általában az öblözet alsó részén tárózódik, vagy esetleg a folyóba visszafolyik. Alsó szakadás esetén pedig a kiömlő víz visszaduzzad. Szeged árvízvédelmi biztonságát napjainkban összefüggő fővédvonal rendszer teremti meg, az esetlegesen kiömlő vizek visszatartására, terelésére régi töltésmaradványok, kiépített töltések, út-vasúti töltések adnak lehetőséget. A teljesség igénye nélkül ilyen ún. „lokalizációs töltés” a Szeged városi körtöltés, a Kamara töltés vagy a Sze- ged-Békéscsaba vasútvonal. A fővédvonali és lokalizációs rendszerek együttesen határozzák meg egy-egy térség, település védelmi biztonságát, természetesen az árvizek kizárásában meghatározó szerepe a főműveknek van. Szeged árvízvédelmi rendszere 50
