A szegedi nagyárvíz és újjáépítés. Európa Szegedért (Budapest- SZeged, 2004)
I. Az árvíz - Szelesi Zoltán: Festők az árvízről
vízesés, tengerábrázolásai talán az árvíz élményével állnak összefüggésben.”12 A szegedi árvízképek „valóságos” meg- festői közül elsőként Petrovics Lászlót (1839-1907) kell megemlítenünk. A Bécs- ben élő Petrovics közvetlenül az árvíz után Szegedre utazott és a vízzel borított város különböző helyeiről vázlatokat készített, ennek alapján az osztrák fővárosban dolgozta fel itteni élményeit. Négy hosszúkás méretű képét „Szegedi árvíz, 1879” (1880) cím alatt a Műcsarnok 1881-es tavaszi tárlatán mutatta be. Ebből egyet a király, hármat pedig a város vásárolt meg. Végül mind a négy festmény a helyi múzeumba került.13 Petrovicsot a drámai esemény megrázó ereje hajtotta, hogy a Tisza szegedi pusztítását megörökítse. A legtöbb árvízkép létrehozására azonban a millenniumi kiállításon való részvétel szolgált ürügyül. A millennium alkalmából az állam megbízásokat adott nagyméretű történelmi képek megfestésére, melyek a múlt egy-egy híres eseményét örökítették meg. Az uralkodó osztály ezekkel a reprezentatív művekkel kívánta emlékezetessé tenni az ezeréves úri Magyarország fennállásának évfordulóját. Báró Eötvös Lóránd közoktatásügyi miniszter 1873-ben a vidéki törvényhatóságokat - így Szeged városát is - körrendeletben hívta fel az ezredévi kiállításon történő részvételre. A felhívás röviden arra célzott, hogy minden törvényhatóság — többek között Szeged - saját történetéből vett nevezetes esemény művészi megörökítésére egy komolyabb összeget szavazzon meg. Szeged város közgyűlése 1894 decemberében 20 000 forintot irányozott elő az árvízkép megfestésére, bár ugyanez évben határozta el Munkácsy „Honfoglalás” c. műve nagy színvázlatának megszerzését is. A város művészpártolását híven tükrözi ez a tény, különösen ha figyelembe vesszük, hogy más törvényhatóságok akkoriban 5-10 000 forintig terjedő összegeket szavaztak meg erre a célra. E tekintélyes összeg biztosításánál az volt a közös elgondolás, hogy a szegedi ár28. Részlet a festményből 37
