A szegedi nagyárvíz és újjáépítés. Európa Szegedért (Budapest- SZeged, 2004)

I. Az árvíz - Szelesi Zoltán: Festők az árvízről

vízkép megfestésével Benczúr Gyulát bízza meg város. Ő azonban minthogy tele volt megrendelésekkel, ezt a feladatot nem vállalta. fgy a tanács pályázaton hívta fel Pataky Lászlót, Roskovics Ignácot és Vágó Pált a szegedi árvízkép színvázlatának elkészítésére. Vágó első terve allegorikus kompozíció volt. Roskovicsé nem volt sikerültnek mondható. Pataky tematikai felfogása figyelemben részesült, de képét művészileg gyengének találta. Ezért a zsűri a három festőt újabb vázlatok készítésére szólította fel. Átdolgozott képterveiket 1896 telén nyújtották be a tanácsnak, s a vázlatok később a helyi múzeumba kerültek. A pályázók közül Vágó Pál színvázlatát tartották a legjobbnak, ezért a nagyméretű szegedi árvízkép megfestésével őt bízta meg a város.14

A tanács és a művész közti szerződés 1897 februárjában jött létre. Ez nemcsak a festmény 20 000 forintos tiszteletdíját s a kép elkészítésének határidejét állapította meg, hanem a méret megadása mellett azt is kikötötte, milyen jelenetet kell ábrázolnia. Nevezetesen azt, amint I. Ferenc József kíséretével együtt megtekinti az árvíz sújtotta várost, s „...annak hullámverte romjai felett azon emlékezetes ígéretet mondotta: „Szeged szebb lesz, mint volt.”15 Vágó Pál jászapáti otthonában kezdett a 680x351 cm-es, hatalmas vászon megfestéséhez, melyen „...mintegy 97 kisebb-nagyobb alak és a rombadőlt város egy része, vízzel bontottan látható.”16 Művét a millennáris kiállításra nem tudta elkészíteni, mert közben megbízta az állam, hogy a párizsi világkiállításra egy huszárképet készítsen.17 Különben is

szegedi árvízképén Vágó sokat vajúdva, nehezen haladva dolgozott. Alkotását elégedetlenül többször átfestette. Évek múlva jutott vele annyira, hogy félig készen magával hozta a képet Szegedre,18 s ezt a múzeum felsővilágítású kupolacsarnokában 1902 tavaszán fejezte be és adta át a városi hatóságoknak.19 Egy a tanácshoz intézett levelében - melyben kéri, hogy tekintsenek el alkotásának budapesti lezsűriztetésétől - Vágó Pál többek között kijelentette, hogy e művét az „eddig elért legnagyobb sikerének” tartja.20 Az árvízképet a szegedi múzeum dísztermében helyezték el, amely szemközt függött Munkácsy „Honfoglalás”-ának ide került nagy színvázlatával.

Vágó árvízképéhez - mely 1903 novemberében, a Műcsarnok kiállításán is sikerrel szerepelt21 - hosszú évekig kegyelettel zarándokoltak a szegedi és a környékbeli emberek.

Jegyzetek

1. Szegedi Híradó, a továbbiakban SzH. 1900. aug. 2.; Szegedi Napló, a továbbiakban SzN. 1900. aug. 2.; Szelesi ZOLTÁN: Zichy és Szeged. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1963. Szeged, 1963. 131-135.

2. SzH 1900. jún. 3.

3. ValkÓ ARISZTID: Zichy Mihály éremterve. - Numizmatikai Közlöny. 1955-56. Bp. 64-67.

4. Valkó A.: i. m. 64.

5. Szegedi Állami Levéltár 30 325/1900. Polg. sz. bejegyzése szerint,

6. SzH 1900. aug. 7.

7. Zichy szegedi kapcsolataival foglalkoznak még: SzH 1900. szept. 22.; JÁSZAI REZSŐ: Autodafe SzN 1900. szept. 23.; Kulinyi Zsigmond: Sze29. Petrovics László: Szegedi árvíz 1879. II.

38