A szegedi nagyárvíz és újjáépítés. Európa Szegedért (Budapest- SZeged, 2004)

I. Az árvíz - Apró Ferenc: Szemtanúk a nagyvízről

menekülő egyént kénytelen az ember ladikjától eltaszitani, hogy más harminc-negyven ember életét ne veszélyeztesse azon egy miatt. Ilyen eset pedig nem ritka volt. Már az első órákban akár minden tizenöt-husz percre lehetett egy ilyen esetet számítani, mikor az esengőt a túlterhelt dereglyébe már nem lehetett felvenni: az ár martalékául oda kellett engedni.

Idézi: Szabó László: Szeged halála és feltámadása.

Szeged, 1929. 2. köt. 12-13.

Kovács János

Szeged veszödelme

Midőn az orkánnal szövetkezett irtózatos elem, betolakodva a halottak siri csendjébe, hol a nyugvóknak örök álmait zavarta meg, s a templomok ajtajait betörve, beszennyezte az Úr fölszentelt oltárait, ledöntvén a boldog otthonok tiszta tűzhelyeit és sok édesen álmodóknak örökössé tette az álmukat hideg hullámaival - de a földönfutó hajléktalanok jajveszéklésébe ismét belekondult a vészharang. Égett a gyufagyár és egy lisztkereskedés. De ki gondolt a tűzzel a tenger közepén, majd elalszik - el is aludt; hisz a lehulló gerendák vízbe hulltak, a szomszéd házak meg le voltak rogyva s a tetejükön csapkodott át az ár. Merre, hová menjünk a sajkán? Bármerre, hisz minden rogyó tetőn ember kiált segély után. Itt négy-öt ember zsugorodik egy vékony fácskán, meg se mer moccanni egyik is, mert mindannyian a vízbe hullnak s ez itt mély. Azonban ezek még biztonságban vannak itt. Kissé távolabb egy kerítésen nyolcán ülnek nyakig vízben, s egy anya magasra tartva gyermekét, fuldokozva esd a csolnakért. Alig jönnek a csolnakba, s im egy habtolulat elvitte a kerítést is, meg a szomszéd ház is rárogyott.

Szegedi képes naptár 1880-ik. szökő évre.

Szeged, 1879. 32.

19. A Budai országút (ma Kossuth L. sugárút) víz alatt

27