Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
HELYTÖRTÉNET - Zombori I.: Termelőszövetkezet-alapítási dombormű a Rákosi-korszakról
Termelőszövetkezet-alapítási dombormű a Rákosi-korszakból 97 tovább folytatódik az országos termelőszövetkezeti mozgalom és ennek szegedi bővülése is. November 6-án olvashatjuk a Délmagyarban, hogy másnaptól, 7-ikétől új lendületet kap az országos tsz. mozgalom, mert a meglévő csoportokat Budapestről küldött bizottságok felülvizsgálják és ezeknek a továbbfejlesztését javasolják. Tehát azt jelzi, hogy az országos vezetés is észlelte, a meglévő kisebb csoportok, bár nem minden tekintetben felelnek meg azoknak a feltételeknek, amelyeket kívánatos a termelőszövetkezetekkel szemben támasztani, nyilvánvaló politikai indokból és a számok gyarapításának érdekében ezek legalizálását és az engedélyek megadását tűzték ki célul, így válik érthetővé a Délmagyar 1949. november 13-i híre, amely arról szól: „ Újszegeden megalakult a HALADÁS Tsz■ ” Ugyanez a cikk beszámol arról, hogy jól dolgoznak és igyekeznek minél eredményesebb munkát végezni. Ennek során versenyben állnak a szegedi TÁNCSICS termelő csoport tagjaival. Itt történik tehát a TÁNCSICS Tsz. első említése, de már mint meglévő és működő szövetkezetről szól a híradás. Ugyanakkor a korábbiakban hivatkoztunk arra, hogy ez az újszegedi csoport már egy évvel korábban, 1948 őszén elkezdte - igaz, akkor még engedély nélkül - a működését. A szegedi TÁNCSICS Tsz. tehát az egyik fontos és jelentős szegedi mezőgazdasági termelőszövetkezetként a Szegedről Szabadka irányába vezető út mentén, a vasúti töltésen kívül elhelyezkedő Kecskéstelepen jött létre, az ottani gazdálkodók egybefogásával (ld. a mellékelt térképvázlatot).A téesz központja a Szabadkai út elágazásánál lévő kicsiny kis épület lett, amelynek falán helyezték el az írásunk tárgyául szolgáló emléktáblát. Ez az épület egészen napjainkig fönnmaradt. Helyrajzi száma 22407.) Figyelembe véve, hogy mindössze néhány tagja volt, és a rendelkezésére álló földterület sem volt túlságosan nagy, ez a kis épület a maga néhány helyiségével tökéletesen alkalmas volt, hogy betöltse a téesz központ szerepét. Mivel a TÁNCSICS Termelőszövetkezet a későbbiek folyamán beolvadt a szintén szegedi Móra Ferenc Termelőszövetkezetbe, így az épület elvesztette jelentőségét, később jelentéktelen kis irodaként működött tovább. Az 1990-es évek elején a privatizáció révén magánkézbe került, és az egész terület, - mint a városon kívül eső rész - igen elhanyagolt állapotban van. Valamikor az idők folyamán az épület fehér falát átmeszelték és ennek folyamán magát az emléktáblát is lemeszelték. így maradt fönt egészen 2001 júniusáig, amikor a jelen sorok szerzője erre fölfigyelt, és a múzeum munkatársainak segítségével a terület tulajdonosaként szereplő Top Flora Kft. engedélyével a falról leszereltük és a múzeumba szállítottuk. Ez a 78x65 cm-es, égetett agyagból készült tábla (a Történeti Tárgyi Leltárkönyvben száma: 2002.1.1.) két részből készült, és mindegyik darab 4-4 csavarral volt a falban elhelyezve. A timpanonban végződő felső részben található egy kör alakú, éremszerű megmunkálású Táncsics-portré,
