Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
HELYTÖRTÉNET - Zombori I.: Termelőszövetkezet-alapítási dombormű a Rákosi-korszakról
98 Zombori István amely alatt a „TÁNCSICS TERMELŐ SZÖVETKEZET SZEGED alakult - 1949.” fölirat olvasható. Alsó részén egy olyan ábrázolás látható, amely a fentebb vázolt, az 1949-es időszak őszének felfokozott politikai légkörét jól megtestesíti. A kép közepén egymással kezet fogó két férfi alak látható. A jobb oldalon egy feltűrt ingujjú, csizmás, kalapos, nagybajuszú parasztember áll, aki kötőféken tart egy szép, nagy, jó erőben lévő tehenet, alatta a tehén lába mellett egy hízott, rövidorrú, lógófülű sertés látható. Ez képviseli tehát a szövetségben lévő parasztságot, mintegy kifejezve azt a paraszti ideált is, amely a kor szintjén az emberek számára az eredményes paraszti gazdálkodást jelezhette. Vele szemben egy félcipős, munkásruhás, simlissapkás munkás férfi látható, kettejük kézfogása tölti ki az ábrázolás közepét. A munkás ember mögött egy részletesen kidolgozott traktor látható, amely a kor színvonalának ismert traktorát, egy Hofherrt ábrázol. (Egyes szakértői vélemények szerint ez már a Vörös Csillag Traktorgyár által itthon készített traktort jelenti, mert a nagy acéltüskékkel ellátott hátsó kerék fölött egy olyan sárvédő látható, amelyet ezen időszak traktorain figyelhetünk meg.) Mintegy a szocialista rendszer egyenjogúsító törekvését igazolandó, a traktoron egy rövid ujjú blúzt és fejkendőt viselő traktorista nő látható, aki a gépet vezeti. Az emléktáblán két jobb oldalt gyönyörű érett szőlőfürtöket, szőlőleveleket, szőlőágakat láthatunk, a baloldalon pedig hatalmas, szinte a lekívánkozó érett búzaszemeket. Itt kívánunk utalni az 1949 augusztusában elfogadott új magyar címerre és a fentebb részletezett mozgalomra, amely a dolgozók spontán akciói révén elkészített és az épületekre elhelyezett új címermozgalomra utal. Sajnos, nem tudjuk, hogy ki készítette a jelzett táblát. Az ábrázolás minősége mindenképpen szakavatott, hozzáértő kézre utal. Elképzelhető, de csak találgatásba bocsátkozhatunk, hogy a Szegeden ismert és ekkor mindenféle, ilyen konkrét politikai ábrázolásokban jelentős szerepet kapó Tápai Antal (1902-1986) munkáját lehet föltételezni. Tény, hogy az ábrázolás minősége a téma fölvezetésében és a rajta szereplő információk révén elsődlegesen nem művészi igény, hanem kifejezetten politikai propaganda célt testesített meg. Az a mi szerencsénk, hogy az ezt követő évtizedekben ez az emléktábla megmaradt, és ma megfelelő állapotban a szegedi múzeumban az érdeklődők rendelkezésére áll. Azt is el kell mondani, hogy az emléktáblán szereplő 1949-es dátum csak föltételezi részünkre, hogy ez az emléktábla is akkor készült. Ismerve azonban a politikai fejleményeket, sokkal később ez az emléktábla már nem készülhetett, tehát mindenképpen ennek a korszaknak jellegzetes ideológiai termékéről van szó. Meg kell jegyezni, hogy az emléktábla leszerelése és rendbe hozása a szegedi múzeum restaurátorát, Pál Lászlót dicséri, amely munka elsősorban a levett kerámia tábla tisztítását és újra bronzírozását, illetve az idők folya
