Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
HELYTÖRTÉNET - Zombori I.: Termelőszövetkezet-alapítási dombormű a Rákosi-korszakról
96 Zombori István csoportok látogatásainak tapasztalatairól, ahol is az előbb említett környékbeli parasztok a szegedi DÓZSA Termelőszövetkezetet látogatták meg és lelkesen nyilatkoztak, hogy ők is hasonló új szövetkezetei kívánnak létrehozni. 1949. szeptember 15-én arról számol be a Délmagyar, hogy 10 új termelőszövetkezeti csoport alakult meg Szegeden: említi Szeged-Alsóváros és Sze- ged-Baktó csoportot, a többi pedig különböző Szeged környéki községekben jött létre. Itt a részben már említett, 1948-49 korábbi időszakában létrejött és hivatalos engedélyt nem kapó csoportok immár engedéllyel történő beindulásáról, részben pedig valóban új termelőszövetkezetek alakulásáról van szó. Mindez együtt járt a kulákok elleni harccal, amelyről Szeged esetében is naponta beszámol az újság. A dicsőséges szovjet kolhoz példa a rabló, elnyomó kulákok elleni harc és az ezzel szemben megjelenő termelőszövetkezet mint modem termelő üzem, együtt alkotja ezt a sajátos három elemet, amely révén szinte hetente bővült a termelőszövetkezetek száma. Mindez együtt járt az őszi betakarításról szóló eredményekkel, sikertörténetekkel, illetve az őszi szántások megindításának fontosságáról szóló cikkel. Közben számos tudósítás hangzik el az újságban a Rajk-perről, mint olyan ellenséges tevékenységről, amely a népköztársaságot veszélyezteti. Nagyon tanulságos az 1948-49-es időszakban keletkezett Szeged környéki termelőszövetkezetek nevének vizsgálata. Általában azt mondhatjuk, hogy a korabeli politikai kampánytól és az időszerű témáktól nem függetlenül jelennek meg a termelőszövetkezetek nevei. Figyelembe véve, hogy 1948-49-ben nagy hangsúlyt fektettek az 1848-49-es szabadságharc emlékének ápolására, a 100 éves évforduló alkalmából, úgy mutatva be ezt az eseményt, mint a magyar nép uralkodó osztály elleni harcának jelentős eseményét, érthető, hogy a nevek között nagy számban szerepel Kossuth Lajos, Petőfi Sándor és Táncsics Mihály neve. Ez utóbbi elsősorban, mint 1848-ban az agrárnépesség legradikálisabb rétegeit képviselő közszereplő. Emellett szintén a haladó mozgalmak dicsőítése jegyében föltűnik Dózsa György neve, megtaláljuk Ady Endre, József Attila nevét is. Ezen kívül 1949-ben föltűnik az Alkotmány Tsz. (Baktó) és a Vörös Október, Alsóközponton, Domaszéken a Vörös Csillag, Rúzsán az Új Élet, Alsóközponton másik téeszként a Béke, illetve az Új Élet, Gyálán a Szabadságharcos, Várostanyán a Vörös Csillag, és 1949. november 4-én Szőregen a Micsurin Tsz. elnevezés is. Mindezek jelzik a korszakra jellemző újságokban olvasható és a munkahelyi párttaggyűléseken naponta elhangzó propaganda elveket. Mindezen beszámolók alapján nem tudjuk pontosan megállapítani, hogy a Szeged-Kecskéstelepen mikor alakult meg az a termelőszövetkezeti csoport, amely a Táncsics Mihály nevet viseli. Valószínű, hogy valamikor 1949 tavasza, vagy nyara folyamán. Tény az, hogy 1949. november 7-hez közeledve
