Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
HELYTÖRTÉNET - Zombori I.: Termelőszövetkezet-alapítási dombormű a Rákosi-korszakról
Termelőszövetkezet-alapítási dombormű a Rákosi-korszakból 95 Ha a korabeli szegedi viszonyokat nézzük, igen jó információt kaphatunk a helyi újságból, a Délmagyarországból. Itt az látható, hogy 1949-ben részben a már említett februári határozatok alapján, főként pedig az 1949 júniusi bukaresti határozatok nyomán a kommunista párt, személyesen Rákosi vezetésével nagyszabású kampányba kezdett, amely a pártirányítás révén a helyi lapban azonnal a napi politika részévé vált. 1949 augusztusában szinte minden nap arról írt az újság, hogy augusztus 7-én, 8-án Budapesten ülésezett az Első Szövetkezeti Küldöttgyűlés. Ez az egész országból, így Szegedről is fogadta az odaérkező küldötteket.11 Az ezt következő napokban egyébről sem olvashatunk, csak arról, hogy milyen sikeres volt a konferencia, milyen nagyszabású határozatok születtek és milyen hatással volt ez a szegediekre. Sorra találtunk adatokat, hogy ezt a hatást az új termelőszövetkezetek létrehozásának elősegítésére és szaporítására kívánják fordítani. Azt is meg kell jegyezni, hogy szinte minden nap szerepel a Délmagyarban a szovjet kolhozok bemutatása, azoknak a példaként való állítása a magyar parasztság elé.11 12 Augusztus 10-e körül új témaként megjelenik az új alkotmány elfogadásának kérdése, és ennek kapcsán lelkesen nyilvánítanak a legkülönbözőbb foglalkozású emberek véleményt. Szóba kerül az új népköztársasági címernek az elfogadása, amely címer vizuálisan is megjeleníti a rendszer politikai alapelemét, a munkás-paraszt szövetséget. Rákosi Mátyás előadói beszédben fejtette ki, hogy ez a címer kifejezi, „ami az öntudatos szocialista munkás és dolgozó paraszt jelképe: a kalapácsot, a vörös csillagot, a búzakoszorút és az aranyos búzakalászt a piros-fehér-zöld nemzeti színekkel. Aki a címert látja, magyarázat nélkül is rögtön megérti belőle, hogy ez a dolgozók országát jelképezi. ”13 Érthető ezek után, ha a Délmagyar azt írja, hogy augusztus 20-a előtt néhány nappal a dolgozók mindenütt lelkesen készítik az új címert, saját erejükből, ezeket a munkahelyekre és a különböző középületekre elhelyezik. Véleményük szerint ez hirdeti a munkás-paraszt szövetséget és összefogást.14 Augusztus 23-án arról tudósít a Délmagyar, hogy a környék községeinek parasztjai, ahol még nem jöttek létre termelőszövetkezetek, meglátogatták azokat a helyeket, ahol már vannak és működnek ilyenek, mert ilyen szövetkezeteket szeretnének alapítani: Dorozsma, Deszk, Szőreg, Tápé, Zsom- bó, Algyő, Sándorfalva, Röszke Kübekháza stb. községei is.15 Augusztus 24-én a Délmagyarország nagy cikkben számol be a termelőszövetkezetekről és az eddig elért eredményekről. Augusztus 31-én címlapon ír a termelő 11 DM. 1949. augusztus 7. 12 DM. augusztus 10, és az augusztusi egyéb számok. 13 BERTÉNYI Iván: Új magyar címertan. Bp. 1993. 82-83. 14 DM. augusztus 14. 15 DM. augusztus 23.
