Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
HELYTÖRTÉNET - Halmágyi P.: Két alföldi tengerész
82 Halmágyi Pál és megkérte, írjon testvérének, hogy István végzett és mehet Amerikába. Galamb József közbenjárása nyomán Henry Ford saját kezűleg írt a kormányzónak, hogy fiát szívesen fogadja Detroitban. A későbbi kormányzóhelyettes értékes hónapokat töltött a Ford Müvekben. 1929 őszétől előbb egyszerű munkásként dolgozott, majd a traktorszerelési osztályra, s végül a kísérleti tervező osztályra került. Összesen 18 hónapot töltött a Fordnál, feltevésem szerint a kísérleti részlegnél már közvetlenül Galamb József irányítása alatt. Az „AUTÓ” című budapesti lap 1930-ban címlapon hozta közös fényképüket, és nagy cikkben számolt be a két magyar mérnök, ill. a Ford Művek munkájáról. 1931 tavaszán, a gyakornoki hónapok végén, Horthy István vett egy kis Fordot, s azon indult bejárni Amerikát. A világ egyik legmodernebb üzemében töltött másfél év, és az Egyesült Államok megismerése jelentősen befolyásolta gondolkodásmódját, munkáját, s egész későbbi életét, írja nemrég megjelent könyvében felesége, gróf Edelsheim Gyulai Ilona.3 Galamb József 1932-ben volt utoljára itthon. A kormányzó - a visszaemlékezések szerint - garden party-t adott tiszteletére. A két egykori tengerész pezsgőspohárral a kézben sok érdekes dolgot mesélhetett egymásnak. Talán megérezték, hogy mind a ketten fiatalkori álmukat valósították meg. Szorgalommal, kitartással és tehetséggel elérték azt, amire vágytak. Egyikük híres tengerész s végül az Osztrák-Magyar Hadiflotta főparancsnoka, másikuk a világ egyik legnagyobb autógyárának a műszaki vezetője lett. Galamb Józsefnek ez volt az utolsó magyarországi utazása. 1944-ben egy szívrohamból felépülve kérte nyugdíjazását. Négy évtizedes munkássága az amerikai csoda és érvényesülés szép példája. 1905-ben a Ford cég még egy 300 főt foglalkoztató kisüzem volt, s 1944-re az USA óriásvállalatainak egyik legnagyobbika lett. Az 1910-es évek közepén napi 250 autót gyártottak, húsz évvel később a termelés napi 10 000 kocsira emelkedett. E rendkívüli fejlődésben és sikerekben oroszlánrésze volt Galamb József zseniális terveinek. 1955. december 4-én, 74 éves korában hunyt el. Horthy Miklós aktív politizálása szintén 1944-ben fejeződött be. A felemásra sikerült kiugrása után 1944. október 16-án a németek „védőőrizetébe” került és a Birodalomba szállították. A háború végén 1945. május 1-jén érték el az amerikai csapatok Horthy Miklós és családja németországi kényszertartózkodási helyét, és ettől az időtől kezdve ők tartották fogva 1945 karácsonyáig. A kormányzó és családja 1949-ig élt Bajorországban, majd Portugáliában költöztek. Horthy Miklós 1957. február 9-én 89 éves korában hunyt el. Hamvait 1993-ban helyezték el a kenderesi családi sírboltban. 3 Vitéz Horthy István 1904-1942. Szerk.: Erdődi Mihály, Bp. 1943. Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség I. Bp. 2000. 54.0.
