Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
RÉGÉSZET - Szarka J.: Megjegyzések Fábiánsebestyén középkori történetéhez
42 Szarka József inneni kerületek falvai, melyekben a közvetlenül az esztergomi egyházmegye alá sorolt kun falvakat találjuk. A Tiszán inneniben: Azzszony-falva, Bacha-szallása, Benek-szállása, Bezthor, Cshoengele, Ferenc-szállása, Ia- kab-szállása, Kaara, Kerek-egyház, Majus-szállása, Mizte-haza-szállása, Orgovány, Szabad-szállás; a Tiszán túliban pedig: Asszony-szállása, Ba- bachka, Chenoe, Chorba, Eched, Ethér, Fabian-Sebestyén, Hegyes, Homokszállása, Kolba-szeg, Kolba-szallás, Maria-laka, Sz. Márton, Madarász, Marót, Nagypó, Orgonda-Sz. Miklós, Pákát, Raba, Turkon-szállás, Uj- szállás falvak szerepelnek (PÉTERFFY 1742, 270.). Érdekes megfigyelni, hogy mind a Pázmány-féle, mind az 1558-as listán szerepelnek Öcsöd, Bábocka, Szentmárton, Ecser, Fábiánsebestyén. Ezek a települések egy tömbben találhatók a Körösök déli partján, és ha ezt a területet összevetjük az 1279-es oklevél szövegével, akkor szembetűnő az egyezés. A következő vitás pont a két Fábiánsebestyén kérdése. Györffy György ugyanis Fábiánsebestyén kun szállást Karcag mellé helyezte az 1400-as oklevél alapján; melyből arról értesülünk, hogy Gew-i András fia Jakab fia Ferenc elzálogosítja szolnokmegyei Hegesbor birtokon levő egész részét Karchagh fia Péter fiainak: Jánosnak és Tamásnak, a Borthohma és Zent- fabiansebestyenzallasa descensusokból való kun kapitányoknak. Györffy György jelen esetben Karchagh nevéből indult ki, és egy Karcag város közelében található Fábiánsebestyént tételezett fel, melyet Fábiánkapusz- tával azonosított (ZSO. II/l. 68.; GYÖRFFY 1990, 306-307.). Fábiánka neve azonban személynévi eredetű és nem egyeztethető a patrociniumnév- ből keletkezett Fábiánsebestyénnel (bár ez névrövidüléssel, mint fentebb láttuk, még elképzelhető lenne), azonban feleslegesnek tűnik ez a hipotézis, ugyanis létezik egy a kun területek tömbjébe szervesen illeszkedő, későbbi forrásokban kunnak említett Fábiánsebestyén. Végső érvként azt is meg kell említenünk, hogy a zálogügyletet a Csongrád melletti Győ faluról elnevezett Gew-i András unokája kötötte Karchagh (nem Karchagh-i!) unokáival (ZSO. II/1. 68.). Fábiánsebestyén azonban a 15. században több más kun településhez hasonlóan elveszíti függetlenségét és betagozódik a Békés megyei gyulai uradalomba. 1469-ben Maróthy Mátyus bán gyulai várnagyainak vezetésével több más falu lakosaival együtt fábiánsebestyéni jobbágyok is részt vesznek az Ábrahámffyak Kétsopron nevű birtoka elleni hatalmaskodásban (GYO. 18-22.; KRISTÓ 1981, 61-66.). Az oklevélben Chap Benedek és Lukács, Zw Balázs, Wayda Tamás, Nagy (Magnus) Bálint, Kowach István, Deák (Literatus) Ádám Zegy Balázs Wereus Mihály neve szerepel fábián- sebestyéniként. A nevek alapján egy teljesen átalakult, letelepült jobbágyfalu népe tűnik elénk, megjelentek a külső tulajdonságok alapján adott nevek (Wereus, Magnus, Zw) (KÁZMÉR 1993, 356, 756-758, 1029, 1136- 1138.), a Chap név feltehetően személynévi eredetű (KÁZMÉR 1993, 217.),
