Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
RÉGÉSZET - Szarka J.: Megjegyzések Fábiánsebestyén középkori történetéhez
Megjegyzések Fábiánsebestyén középkori történetéhez 43 38.), a Chap név feltehetően személynévi eredetű (KÁZMÉR 1993, 217.), a Kowach név viselőjének, vagy valamelyik közeli ősének mesterségére utalhatott (KÁZMÉR 1993, 629-630.), míg a - latinul előforduló - Literatus név viselőjének iskolázottságát jelenthette (KÁZMÉR 1993, 285-286.), a Zegy név pedig viselőjének, vagy valamelyik ősének származási helyére utalhatott (KÁZMÉR 1993, 981.). A listán szereplő Wayda név viselője, vagy valamelyik közeli őse vajdai szolgálatban állt (KÁZMÉR 1993, 469, 1113-1114.), ami nem lehetett nehéz, hiszen akadt Hunyadi birtok a környéken elég. A majdnem száz évvel később (1560-ban) Fábiánsebestyén bírájaként szereplő Wayda Mihály, talán ugyanennek a családnak a tagja volt (GYO. 324.). A Maróthyak után a terület birtokosai a Hunyadiak lettek, az oklevelek szövegéből csak sejthetjük, hogy az ekkorra tekintélyes mezővárossá váló Dónáttornya tartozékai között, néha megemlítve, néha említés nélkül, Fábiánsebestyén is szerepel. Mátyás kezéből a birtokok anyja, Szilágyi Erzsébet kezébe kerültek (NAGY 1928, 60.), akitől Corvin Jánosra háram- lanak, 1497-ben zálogbirtokként átadja azokat enyingi Török Imrének és Andrásnak (BOROVSZKY 1896, 140.). 1498-ban már arról olvashatunk, hogy Török András fábiánsebestyéni emberei Dónáttornyán hatalmaskodnak. Az enyingi Törökök azonban nem sokáig bírhatták a birtokot, ugyanis 1506-ban II. Ulászló Corvin János özvegyének és leányának adományozza (GYO. 42.; KRISTÓ 1967, 57-59.), akiknek kezéből vagy ténylegesen, vagy névlegesen Brandenburgi György kezére került. Nem tudni, hogy Fábiánsebestyén ekkor még része e a gyulai uradalomnak, vagy csak jogigényként kerül bele a birtokokat felsoroló adománylevelekbe (KRISTÓ 1967, 59.). Végül környékünkön a korszak egyik legjelentősebb birtokosa, Mágocsi Porkoláb Márton tudja megszerezni Fábiánsebestyén birtokot (ÉRSZEGI 1982, 43.). A Mágocsi család kihalása után 1612-ben a velük rokon Sövényházi Móricz Márton birtokába kerül, akitől pedig Kátay Fe- rencre száll, aki tízezer forintért eladja a birtokot Keglewich Miklósnak. A 16. században a Mágocsiak vallását követve Fábiánsebestyén is áttért a református hitre (PETRÁK 35. ill. passim). A református község nem szerepel a tizedfizetők sorában, maradtak azonban fenn fontos adóösszeírások a 16. századból, ilyenek a török defterek, illetve a magyar portaösszeírások, melyek az adózást segítették. Településünknek 1557-58-ban 11 (KRISTÓ 1981, 131.), 1560 körül ugyancsak 11 házát említik a török defterek (KRISTÓ 1967, 87.), magyar összeírások 1561-ben 32 portát (HAAN 1870, 179.), 1563-64-ben 33 portát említenek itt (KRISTÓ 1981, 125.). Békés megye 1549-61 között készült portaösszeírásaiban Berechky András és Mágocsi Gáspár birtokaként szerepel a falu (HAAN 1870, 158.). A település valószínűleg többször elpusztulhatott a 16. század folyamán, végleges
