Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
RÉGÉSZET - Szarka J.: Megjegyzések Fábiánsebestyén középkori történetéhez
40 Szarka József A középkori Fábiánsebestyén a mai településtől mintegy három kilométerre északnyugatra a Kórógy bal partján volt található. Rózsa Gábor terepbejárási (KJM RÉGAD. 54-84.), és Visy Zsolt ásatási eredményei (KJM RÉGAD. 61-84. ill. 74-84.) alapján elmondható, hogy itt - a mai pusztatemplom körül, illetve a szemközti parton - már az Árpád-kortól lakott település volt. A terület részletesebb megismerését Szabó János József ásatásaitól és Pap Ildikó Katalin terepbejárásától várhatjuk. Terepbejárásaink során a falu határában több Árpád-kori falu, kisebb telep nyomaira bukkantunk, ezek bemutatásától most eltekintek, ezek leírása majd a befejezett munka után a régészeti topográfiai kötetben olvasható lesz. Egy korai települést, melyet terepbejárásaim során találtam, azonban szeretnék bemutatni. A nagymágocsi műút mentén, melynek vonalán futott a mára felszedett mágocsi kisvasút, egy egykori klebelsbergi iskolától délre mintegy 600 méternyire, hosszan elnyúló földhátak, illetve azokból kimagasodó dombok figyelhetők meg, melyek egy régi vízfolyás partján lehettek. A helybeliek a területet Ormoknak nevezik. Ezek tetején találtunk egy kis Árpád-kori telepet, melynek anyagában csak cserépbográcsok perem- és oldaltöredékei voltak. Ettől a lelőhelytől nyugatra - a dombhát északkeleti oldalán — embercsontokra bukkantunk, a dombhát legmagasabb pontján pedig tégla és terméskőtörmeléket találtunk. A szétszántott omladékok között is embercsontok voltak, illetve előkerült három darab széles, párhuzamosan körbefutó bekarcolt vonalakkal díszített, szürke színű Árpád-kori kerámia. A lelőhely nyugati részén eltűntek az embercsontok és a törmelékek és megjelentek a cserépbográcsok (1. kép). A lelőhely már ismert Kátai József restaurátor 1961. április 8-i helyszíni szemléjéből, aki ekkor megfigyelt egy nyújtott helyzetben fekvő Ny-K-i tájolású vázat, melynek kezei a hason keresztbe téve voltak, a munkások elmondásából pedig egy soros temető megbolygatására következtetett. A terepszemléről készült jelentésben olvashatunk a téglatörmelékekről is, de kőtörmelékről és kerámiáról nem esik szó (KJM RÉGAD. 60—84.). Ettől a lelőhelytől délkeleti irányban újabb kis cserépbográcsok perem- és oldaltöredékeiből álló lelőhelyet találtunk. Feltehetőleg egy tanyaszerü települést és templomát sikerült itt megtalálnunk (LASZLOVSZKY 1986). Még egy egyházas helyről van tudomásunk, amely talán szintén a mai Fábiánsebestyén területén volt található. Az 1523-as határjárásban arról olvashatunk, hogy a Rekettyés nevű rét mellett kelet felé haladva a másik oldalon található Másegyház puszta (HAAN 1870, 141.).6 6 A templom helye ismeretlen. Türk Attila a 2000-es Múzeumi kutatások Csongrád megyében konferencián arról szólt, hogy az általa Kajánújfalu mellett feltárt templom azonos lenne ezzel a Másegyházával (TÜRK 2001, 26.), de ha megnézzük az 1523-as oklevél szövegét (HAAN
