Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
RÉGÉSZET - Szarka J.: Megjegyzések Fábiánsebestyén középkori történetéhez
Megjegyzések Fábiánsebestyén középkori történetéhez 39 Fábiánsebestyén település Szentestől mintegy 15 kilométerre keletre található. Területe szervesen illeszkedik a szentesi táj földrajzi környezetébe. Jellemzőek rá az egykori vízfolyások mentén található hátak, hosszan elnyúló földnyelvek, illetve a mélyebb területeken megtalálható füves, bokros, zsombékos, lápos területek (NAGY 1928, 9-27.). Egy 1523-as határjárásban egy Ecserről induló füves útról olvashatunk, melyen a Rekettyés nevű határrészhez jutunk (HAAN 1870, 141.). Mindkét elnevezés jellemző a tájra, Zsíros Katalin gyűjtésének köszönhetően pedig a pontos helyét is meg tudjuk határozni a határrésznek, mely ma Fábiánsebestyén határának északnyugati szegletében található (ZSÍROS 1990, 22. ill. 24. sz. térkép). A település határának északi részén mocsaras, lápos vidékek voltak, délen pedig ma is láthatóak azok a magas hátak, melyek feltehetőleg egy Dónát- tornya és Fábiánsebestyén közötti vízfolyás mentén húzódtak. A település szomszédai a középkorban keleten Királyság, délen Mágocs és Dónáttor- nya, nyugaton Szentmihályfalva, illetve Szentlászló, északon pedig Ecser és talán Pankota lehettek (ZSÍROS 1990, 16. és 17. oldalak közötti térkép). Az északi részen a Pankotai halomtól keletre a mocsarak miatt zárt volt a település. A középkori településen keresztül vezetett az egykori aradi út, mely a hagyomány szerint Bécstől Aradig vezetett (ZSÍROS 1990, 46.). Egy másik fontos útvonalról, mely valószínűleg szintén érintette a település határát Anonymus tudósít művének 50. fejezetében. Leírásából kiderül, hogy amikor Ösbő és Velek vezérek a Csepel-szigetről elindultak Ménmarót ellen, „keresztül lovagoltak a homokvidéken, a Bődi-révnél átkeltek a Tiszán, majd folytatva a lovaglást a Kórógy folyó mentén táboroztak le.” A leírás szerint itt csatlakoztak hozzájuk a székelyek, majd továbbindulva „a Körös folyót a Szarvashalomnál szelték át” (HKÍF. 336-337.). Fábiánsebestyént területének nyugati felén vágja keresztül északkelet-délnyugati irányban a Kórógy folyó (ma Kórógyéri főcsatorna), melynek mentén haladhatott a Dél-Magyarországot a Bihari részekkel összekötő útvonal, melynek emlékét Anonymus regényes gesztájában megőrizte.5 5 Anonymus saját korának (1210 k. készült a mű) viszonyait vetítette vissza a honfoglalás korába. A Névtelen több helyen említ Csongrád megyei birtokokat is, úgy tűnik alaposan ismerhette a környéket, így tudhatott egy útról amely a Bödi-réven át vezetett Bihar felé, ugyanakkor nem valószínű, hogy az ország közepéből indulva ezt az útvonalat használhatták Feltehető, hogy Lackfi István nádor is ezen az útvonalon haladtában szállt meg a fábiánsebestyéni kunok szállásán, és adott ott ki oklevelet (GYÁRFÁS III. 511.). Előadásom elhangzása után hívta fel a figyelmemet arra Tokai Zita Mária régészhallgató, hogy Szerémi György munkájában szerepel egy rész, mely János király útját írja le Debrecentől Lippáig. Ezen az útvonalon említenek egy Sebestyénháza nevű települést, mely talán Fábiánsebestyénne! azonosítható (SZERÉMI 1961, 180.). Sebestyénháza település az általunk vizsgált vidékről nem ismert a középkorból (BLAZOVICH 1996.). Talán ennek az útvonalnak (ezeknek az útvonalaknak) az emlékét őrizte meg az aradi út elnevezés.
