Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)

RÉGÉSZET - Törőcsik I.: Királyság - egy középkori falu történeti és régészeti adatai

30 Törőcsik István Maróthyak viszont újratelepíthették (spontán megtelepedésről is szó lehet), csakhogy a terület birtokjoga a Hunyadi családot illette a fönti adomány alapján. A „heves természetű" horogszegi Szilágyi Mihály — közelebbről nem ismert időpontban, de valószínűleg 1458-61 között - megrohanta Zele- mérest, a falut elpusztította, lakóit pedig ugyanazon határban egy másik helyre telepíti. Mi több, a Zeleméres nevet is eltörli, és szigorúan meg­hagyja a jobbágyoknak, hogy ezután Királyságnak nevezzék lakóhelyüket. A károsult Maróthy Lajos és Mátyás csak Szilágyi halála után jelentették az esetet Mátyásnak (HAAN 1870a. 221-223.). A király 1461. május 5-én kelt levelében meghagyja Békés megye elöljáróságának az ügy kivizsgálását királyi megbízottak és az aradi káptalan emberei jelenlétében. A június 18- án lefolytatott vizsgálat a Marótiakat igazolta, szomszéd birtokosok (Ha­lásztelekről, Szarvasról és Kákáról) és megyebeliek egyöntetűen a falu megsemmisítésének és a lakosság áttelepítésének tényét és jogtalanságát hangoztatták.1 Ennek ellenére intézkedésről nincs forrás, de Haan feltétele­zi, hogy az igazságos Mátyás visszaadta a birtokot jogos tulajdonosainak. Nem így történt. Donáttornyát (és valószínűleg Királyságot is) a lippai vár (és közigazgatásilag Arad megye fennhatósága) alá rendelték, majd 1463. február 19-én kiállított oklevelében Mátyás édesanyjának adomá­nyozza (TELEKI 1855. 45.). 1484-ben Mátyás megtiltja a világi és egyházi méltóságoknak, hogy az említett birtokok lakóit önkényesen saját bírósá­gaik elé idézzék. Ha valamely familiáris vagy jobbágy ellen valakinek kere­sete lenne, az ügyet az abban területileg illetékes bíró(k) jelenlétében adja elő.* 2 Még ugyanebben az évben Corvin János birtokába került Királyság, a herceg 1490-ben Dánfy András dobozi nemesnek adományozza (BARTA 2001. 74.).3 1495-ben Dánfy a Csanád megyei Donáttornya és a Békés me­gyei Királyság birtokokat végrendeletében a nyulak-szigeti apácákra hagyja. 1497-ben szentandrási Dánfy Márton komlósi Huszár Pállal és egy familiá­risával betört a Téglásaljarét nevű birtokra -, mely Csabacsűd és Királyság között feküdt, s a két település lakói régtől fogva közösen használták - és elhurcolta az apácák három jobbágyát, valamint 1500 kéve nádat (KARÁ­CSONYI 1886. 51.).4 Többször előfordult azonban, hogy maguk a királysá­gi jobbágyok léptek fel erőszakosan. A kiváltó ok szinte mindig a települé­sek határának kiterjedése körül támadt perlekedés volt. 1536-ban a szente- tornyaiakkal folyó vitáik során szabályos ütközet zajlott le a két település határán, melynek során több halálos sebesülés is történt, a túlerőben lévő 'DL. 15 577. 2DL. IS943. 3 DL. 19 646. 4 DL. 20 626.

Next

/
Thumbnails
Contents