Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
RÉGÉSZET - Törőcsik I.: Királyság - egy középkori falu történeti és régészeti adatai
Királyság - egy középkori falu történeti és régészeti adatai 31 szentetornyaiak Vég Balázs királysági lakost „örök emlékezet okáért” élve el akarták ásni a határdombon, ezt csak a szénásiak közbelépése hiúsította meg (KARÁCSONYI 1896. 313). A Dél-Alföld településeinek életére a török terjeszkedés volt egyre kedvezőtlenebb hatással. 1543-ban Szeged elfoglalása a Tisza balpartján még csak egy keskeny sávot érintett, de az 1552-es hadjárat, Temesvár és Arad elestével lényeges változást hozott Békés megye életében is, mivel - szinte tudomást sem véve az egyelőre császári kézen maradt Gyuláról - nagy részét betagolták az aradi szandzsákba. A rövid életű aradi szandzsáknak fennmaradt egy összeírása 1557/58-ból. A békési náhije falvai sajnos csak családonkénti összesítésben szerepelnek.5 Ekkor 30 család(fő) fizetett dzsizje-adót (VELICS-KAMMERER 1890. 203-204.). A gyulai szandzsák (vagy liva) első összeírása 1567-ben készült.6 Úgy tűnik, hogy a terület gazdasági potenciálját a török is felismerte, mivel a szentandrásihoz hasonló uradalmat szerveznek itt a szultán, vagyis a kincstár számára, legalábbis erre következtethetünk abból, hogy khászbirtok lesz Szentandrás, Ecser, Fábiánsebestyén, Mágocs, Királyság, Szénás és Szentetornya is (KÁLDY- NAGY 1982. 25-26.). Ekkor 68 adóköteles családot jegyeznek fel falunkban. 1579-ben már 90 családot írnak össze, ők 50 ezer akcse adót róttak le (a dzsizje és a juhadó kivételével). Királyság valószínűleg a tizenöt éves háború alatt pusztul el, mint a környék legtöbb települése. A templomrom 1733-ban még egyértelműen azonosítható volt (HAAN 1870. 280.). A puszta 1723-ban lesz a Harruckern uradalom része, Szentes pusztabirtoka, amit az örökváltság után kénytelen megosztani a Károlyiakkal. A századfordulótól kezdve egyre több tanya épül Nagykirályság és Kiskirályság pusztákon, a tanyasürűsödés 1954-ben önállósult Eperjes néven.7 A terület középkori történetének felvázolása után a terepbejárás módszerének segítségével három alapvető kérdésre kerestem a választ:- milyen Árpád-kori előzményekkel számolhatunk a vizsgált területen,- hol feküdt az egykori Zeleméres, illetve Királyság,- az elpusztított XV. századi falu lokalizálásával igazolhatók-e az erről szóló források? A Széli Márta által publikált (SZÉLL 1942. 129-130.), Királyság pusztán előkerült, két XI. századi sír leleteinek semmi köze sincs sem Zelemé5 A Velics által „ház”-nak fordított ’hane' ugyanis leginkább családot jelent. 6 Az 1567-es és 1579-es összeírást részletesen közli Káldy-Nagy Gy. 1982. 184. 1 Eperjes a puszta ÉNY-i határrészének neve volt, de mivel a községgé alakulás évében a „királyság” meglehetősen rossz hangzású feudális terminusnak számított, a lakosság inkább ezt a nevet választotta.
