Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
NÉPRAJZ - Klamár Z.: Interetnikus kutatások a vajdasági Szerémségben
Interetnikus kutatások a vajdasági Szerémségben 163 létén fekszik csakúgy, mint Nyékinca (Nikinci) 2266 lakosából 369 magyar, ez 16,28%, és Herkóca (Hrtkovci) 1684 lakosból 515 magyar, ez 19,19%. Ez a terület közel esik a Száva folyóhoz, a Fruska Gorától délre terül el. Ürög (írig) község területén található két falu: Satrinca (Satrinca) 400 lakosából 217 magyar, ez 54,25% és Dobrodó (Dobrodol) 126 lakosából 110 magyar, ez 87,30%. Ingyija (Indija) község a legkeletibb közigazgatási egység, ahol Maradék (Maradik) faluban él a legnagyobb magyar közösség, a falu 2120 lakosából 630 a magyar, ez 29,72%. Itt kell elmondanunk, hogy sporadikusan mind a 7 szerémségi községben élnek magyarok, vagyis a 93 lakott településből mindössze 17-nek nincs magyar lakossága. Péterváradon (Petrovaradin) 11258 lakosból 431 magyar, ez 3,82%, Beocsin (Beoőin) 7873 lakosából 209 magyar, ez 2,65%, Kamanc (Sremska Kamenica) 7955 lakosából 287 magyar, ez 3,61%, Karlóca (Sremski Karlovci) 7534 lakosából 224 magyar, 2,97%, Ürög (írig) 4414 lakosából 429 magyar, ez 9,72%, Ruma 28582 lakosából 377 magyar, ez 1,32%. A magyar közösségek általános demográfiai jellemzői A lakosság korcsoportjának struktúrája aggodalomra ad okot, ugyanis a korcsoportok aránya bizonyos előnytelen tendenciákat jelez. A fiatalok 0- 19 évesek (27%), kevesebben vannak, mint a 45-59 évesek (28,4%), ami jelzi, hogy ezek a közösségek fokozatosan elöregszenek. Maradékon19 1961-1970 közötti összeírási periódusban a természetes szaporulat mértéke pozitív volt és 2,0 ezreléket tett ki (natilitás 12,8 ezrelék, mortalitás 10,8 ezrelék). Ebben az időszakban 50 személlyel több született, mint amennyi meghalt (320 születés és 270 elhalálozás). A következő tízéves periódusban a természetes szaporulat negatív karakterűvé vált (1,4 ezrelék). Ebben az időszakban a natalitás 11,4 ezrelék, a mortalitás 12,8 ezrelék, ekkor 32 személlyel több halt meg, mint ahány született (263 született és 295 halt meg). Az eltelt tíz évből hét évben többen haltak meg a településen, mint ahányan születtek. Csak három évben (1972, 1977 és 1979) született több személy, mint amennyi meghalt. A természetes fogyás a szerémségi magyarok körében igazodik a jugoszláviai magyarság átlagához, ugyanis ebben az időszakban indult meg az ekkor még négyszázezres magyarság mind kifejezettebb fogyása. Etnikai összetételét tekintve a falvak szerb-magyar települések - tudjuk, hogy a második világháborút követően eltűnt a zsidóság és a németség -, kivéve Dobrodót, ahol a magyarok számaránya 80% fölött van. Iskolai 19 Davidovic, Rade 1980. 179-180.
