Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
NÉPRAJZ - Vass E.: Az 1938. évi Eucharisztikus Világkongresszus egy résztvevő szemével
154 Vass Erika Jenei Gábor számára az utazás előkészületei az indulás napjára korlátozódtak. A lelki felkészültség hiánya a munkájából is adódott, mert emiatt gyakran nem mehetett el vasárnaponként templomba. Ezért a beszélgetésünkkor nagy tisztelettel beszélt a Dorozsmán lakó nagyapjáról, akinek lehetősége volt a rendszeres misehallgatásra. Ez a vágya is magyarázza azt, hogy jelenleg, 87 évesen is hetente eljár biciklivel a templomba, s ha a rossz időjárás megakadályozza ebben, akkor úgy érzi, hogy az a nap valójában nem is vasárnap. Jenei Gábor számára a szatymazi pap távolléte és a szervezett út hiánya miatt a szenttel való találkozás május 29-re korlátozódott. Ezen a vasárnapon meggyónt, és részt vett Pacelli bíboros Hősök terén tartott miséjén, ahol a rádión keresztül a pápa is szólt a jelenlevőkhöz. A mise végén hirdették ki a teljes búcsút, bűnbocsánatot. A lelki élményt fokozta még a délutáni körmeneten való részvétel is. Hazaérkezése után az élményeinek hajnalig tartó elmesélése miatt le se tudott feküdni, máris indulnia kellett a munkába. Az előző napok élményei azonban olyan mélyen érintették, hogy képzelete munka közben is még Budapesten járt, s a távoli jegenyefákat várnak nézte, szolgálóhelye pedig omladozó viskónak tűnt a kongresszus pompájához képest. IV. Emlékezés - felejtés A politikai elit célja a kollektív emlékezet16 kialakításával, a dicső múlt felidézésével többek között az volt, hogy meggyőzze a társadalom egészét a jelenlegi politikai célok helyességéről, s biztosítsa a nemzetet, hogy az ország képes visszaszerezni egykori nagyságát. A Jenei Gáborral készített interjú során az is érdekelt, hogy hogyan valósult ez meg az ő esetében. A kedvezményes menetjegy mellé kapott egy listát is, amelyen azok a nevezetességek szerepeltek, melyeket 50 százalékos kedvezménnyel látogathatott meg. Ide tartozott többek között a Margitsziget, a Citadella, a budai vár, a Parlament, vagyis a magyar történelem jelentős eseményeihez fűződő helyek. Ezek kiválasztása egyfajta kanonizálásnak tűnik számomra, hogy mely eseményekre, illetve személyekre kell emlékeznie a fővárosba látogatóknak.17 Ezek a helyszínek Jenei Gáborra is nagy hatást gyakoroltak, amiben az oktatás szerepét szeretném kiemelni. Ő ugyanis 1920-ban, a trianoni béke- szerződés évében kezdte meg iskolai tanulmányait. Ennek során abban a szellemiségben nevelkedett, ami 1938-ban, a Szent István évben és az Euc16 A kollektív emlékezet fogalmát Maurice Halbwasch alakította ki. Véleménye szerint az emlékezőképesség kollektív produktum, s az emlékezet a szocializálódás folyamán tapad az emberhez. Társadalmi veretű vonatkoztatási keret nélkül az egyéni emlékezet sem szerveződhet meg. Assmann, J. 1999, 35-37. 17 A szimbolikus térhasználat kérdéséhez ld. Bodó J. (szerk.) 2000.
