Zombori István (szerk.): A múzeumalapító : Jaksa János tanító, múzeumigazgató élete és munkássága (Szeged, Magyar Múzeumi Történész Társzulat; Móra Ferenc Múzeum, 2002)

ZOMBORI István: A Jaksa és Vangel családok története JAKSA Jánosné VANGEL Amália

zaköltöztek két-két gyerekkel. így dolgos férfi kéz otthon nem volt, csak az öregek, a három fiatalasszony, összesen 8 gyerekkel, a nagyszülők és Piros néni, aki nem volt teljesen ép szellemileg. Dolgozott mindenki, de a háborús nehézségek nagyon sok bajt okoztak. Nagyon nehéz volt az élelmiszer, ruha, cipő, iparcikk beszerzése. Amikor apósom a háborúból hazajött, a tanyai tanító azzal fogadta János fia nagyon jól tanul, rajzol, fest, taníttatni kellene. Apósom megtette, amit lehetséges volt. így lett tanító. 1927-ben szerzett oklevelet Tömörkényhez közel, Pusztaszeren kapott állást és hogy a családját segítse, magához vette 70 éves nagyanyját, és a három éves Balázs öccsét, akit - részben már együtt velem - taníttatta, szintén pedagógus lett. Férjem sok időt töltött a szegedi múzeum igazgatójával, az író Móra Fe­renccel. Móra régészeti ásatásokat végzett a környéken, nálunk lakott az iskolai szolgálati lakásban. Gyakran igénybe vette az ambiciózus fiatal tanítót, a férjemet. Férjem pedig boldog volt, hogy segíthetett, és tanulha­tott. Ekkor szerette meg a múzeumi munkát, hogy mind a három munkahe­lyünkön helytörténeti, néprajzi gyűjtést végzett. Ez nem hobbi, nem amatőr munka, ez valóságos, igazi szerelem volt. Ebben én is hü követője voltam. Amatőrként gyűjtötte össze a Falumúzeum anyagát, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója, dr. Trogmayer Ottó, és dr. Juhász Antal népraj­zos, igazgatóhelyettes irányításával, nagy anyagi áldozatok árán jött létre, Szegváron a Falumúzeum az ősi Vangel házban. Itt a konyha még teljesen olyan állapotban van, ahogyan dédanyám, gyerekeimnek szépanyja, uno­káimnak ükanyja hagyta. Büszke és boldog vagyok, hogy utódainknak ilyen szellemi örökségük van. Remélem ők is így gondolják és szívükben őrzik emlékét. Ilyen örökséggel igazán nem sokan dicsekedhetnek a mai vilá­gunkban, ahol olyan sok a pusztulás. Köszönöm dr. Trogmayer Ottó igazgató úrnak, és dr. Juhász Antal nép­rajzos, igazgatóhelyettes úrnak, hogy felkarolták férjem kezdeményezéseit és megvalósulhatott férjem legszebb álma, létrejött a Falumúzeum, melynek 13 helyiségében részben kiállítva, részben raktáron van az összegyűjtött anyag. Ennek ilyen módon való kiállítása csakis a Móra Ferenc Múzeum vezetői és munkatársai segítségével volt lehetséges. Akik látták, szakembe­rek is, más látogatók is, az elismerés hangján emlegetik. Náluk nélkül nem valósulhatott volna meg a Falumúzeum. Férjem hosszú betegsége idején is megtette a lehetséges munkát. Ebben én is segítségére voltam, mint techni­kai munkatárs, takarítottam a múzeumot, férjem be sem engedett volna mást. Úgy féltette. A Falumúzeum nevezetessége még a kéményen lévő gólyafészek. A gólya csak olyan kéményen építi a fészkét, amely négyszögletes, és mind a négy oldalán lyukas. így a füst nem fölül, hanem az oldalsó lyukakon jön ki. Ennek a gólyafészeknek is van története. Gyermekkoromban a plébánia 71

Next

/
Thumbnails
Contents