Zombori István (szerk.): A múzeumalapító : Jaksa János tanító, múzeumigazgató élete és munkássága (Szeged, Magyar Múzeumi Történész Társzulat; Móra Ferenc Múzeum, 2002)

KÜRTI Béla: Jaksa János és Móra Ferenc levelezése

hajlandó lenne próbát tenni, annak, a hogy kinéztem a vállaidból, nehezebb lenne a csontjait összeszedni, mint az ősöknek. 6 6 Node majd csak túlesel ezen is s akkor számítok a vizit visszaadására. De lehet, hogy még addig is látlak. A tömörkényi Nagyhalomban népvándorláskori temetőt sejtek s szeretném megmenteni, mielőtt elpusztítja a Gyovai-nemzet ekéje. A jövő héten alighanem nekivetem az ásót. Ezen a héten Gyoma körül durkálok. 6 7 Igaz szívvel köszönt lekötelezett szolgád és öreg bátyád: Sz„ 1931. VI. 17. A következő levélből ítélve Móra helyszíni eligazítása alapján Jaksa ne­kilátott a tömörkényi halmok kutatásának. Eredményeiről levélben számolt be. Levele ugyan elveszett, M de Móra válaszát ismerjük: 6 6 Pity István dr. 1931. évi országgyűlési képviselőválasztásokkal kapcsolatos tevékenységéről kevés konkrét információm van. (A választások jún. 28-29-n voltak.) Móra soraiból az olvas­ható ki, mintha Pity kormánypárti jelöltként indult volna a választásokon, de erre semmi más forrásom nincs. Ezzel szemben a terület Egységespárti képviselőjelöltje, majd megválasztott képviselője dr. Fabinyi Tihamér volt. — Az azonban a korabeli újságokban nyomonkövethető, hogy Pity minden lehetséges eszközzel akadályozta az ellenzéki képviselőjelölt (dr. Dénes István) kampányát, ld. Délmagyarország 1931. jún. 19.: „Legutóbb Kisteleken szólították fel, hogy ne mutatkozzon többé a községben. Az elmúlt vasárnap pedig a kisteleki szolgabíró intézkedésére szegedi detektívek jelentek meg a lakásán...". Mint a sajtóhírekből kiderült, Pity magát a választást is befolyásolta, s igy maga a képviselőség is éppen a kisteleki szavazatok alapján dőlt el, Id a Délmagyarország 1931. jún. 30-i számában a Vasárnapi fotográfia a nyílt választásról c írást: „A Dénes-pártiroda előtt tudtuk meg, hogy mi történt Kisteleken a válasz­tást megelőző éjjel és a választás reggelén. A csendőrök az éjszaka folyamán mintegy 30 Dénes-párti bizalmit fogtak össze egy állítólagos névtelen levél miatt, amelyet Piti főszolgabí­rónak küldtek és amely fenyegetést tartalmazott..." Az 193l-es képviselőválasztás nyílt szava­zással történt; nem egy helyen direkt eszközökkel befolyásolták a szavazókat a kormánypárt érdekében. - Móra F. és Pity I. kapcsolata az 1931. februári és a június 17-i levél szövegéből kiderithetően a pusztaszeri kiszállás kapcsán változott hivatalosról közvetlenné: az első levél még magázódva, az utóbbi tegeződve íródott. Feltételezhető, hogy — ígéretéhez híven - Móra Kistelekre érkezvén először levizitelt a főszolgabírói hivatalban, s ismert kontaktusteremtő képességével azonnal baráti kapcsolatot alakított ki Pity Istvánnal. (Ez egyébként annyiban meglepő, hogy Pity már ekkor közismert volt szélsőjobboldali nézeteiről. Id. Vicsay L. i.m. 158.; Csíkvári i.m. 436. hasáb) 6 7 Móra 1930-3l-es levelezésében visszatérő téma Gyoma, ahonnan Kner Izidor jelzett régé­szeti leleteket már 1930-ban (Kürti B.: Móra Ferenc ásatásai., i.m. 21. jegyzet). Ugyanő 1931­ben folyamatosan sürgeti Mórát, hogy utazzon Gyomára, és kutasson a határban. Tudtommal nincs adatunk arra, hogy a gyomai ásatás valaha is létrejött volna. Móra sajátkezű feljegyzése a felsőpusztaszeri temetőt, a Kiszombor-M jelzésű avar temetőt, valamint a Klárafalva-A.B.C. lelőhelyeket tartalmazza, ahol valóban ásott 1931-ben (Kürti B. i.m. 52. jegyzet). 6 8 Iktatókönyv: 330/1931. számon „Tömörkényi ásatások ügyében Jaksa tanító levele." 1931. VI. 24. 34

Next

/
Thumbnails
Contents