Zombori István (szerk.): A múzeumalapító : Jaksa János tanító, múzeumigazgató élete és munkássága (Szeged, Magyar Múzeumi Történész Társzulat; Móra Ferenc Múzeum, 2002)
KÜRTI Béla: Jaksa János és Móra Ferenc levelezése
bízást, jól szemlélteti a Délmagyarország 1931. május 10-i számában megjelent, vele készített interjúban a „mit jelent számára ez a cím" kérdésre adott válasza: új munkakört, amely Szegednek kitüntetés s talán nincs jelentőség nélkül a magyar vidéki muzeális kultúra szempontjából. Valószínűleg így fogják fel a dolgot a többi, vidéki kollégáim is, akiktől már tegnap óta kapom az üdvözlő táviratokat. " Móra abban is bízott, hogy új pozíciójában többet tehet szűkebb környezete régészeti emlékeinek megmentéséért. Erre utal a tekintélyelvre való hivatkozás a Krämer Tamáshoz írt levélben, de ugyanerről szól a már említett riport egy másik válasza: s bízom benne, hogy itthon is mingyárt nagyobb súlya lesz a szavamnak, mihelyest nem csak a magunk muzeumának az igazgatóját látják bennem, hanem a Gyűjtemény-Egyetem tanácstagját is." Legalább ilyen érdekes Mórának a Szegedi Szabadtéri Játékok megindulásával kapcsolatos néhány megjegyzése. Ugyancsak Klebelsberg Kunó határozott támogatásával került sor 1931. május 13-án Vojnovich Géza: Magyar Passió-jának bemutatására a Dóm-téren. A bemutatót hosszas szervezés előzte meg, nemcsak színházi oldalról 5 4. A korabeli újságokban április 21-től kezdődően napi téma a Passió ügye, különös tekintettel a nagy eseményre idesereglő nagylétszámú közönség fogadásával, ellátásával, egyébirányú szórakoztatásával kapcsolatos gondokra, tervekre. 5 5 Szállásbiztosítás, éttermi férőhelyek éppúgy szervezési feladatot jelentettek, mint a mai ipari vásárhoz hasonló bemutató. A városi „produkciók" sorában jelentős helyet foglalt el a Városi Múzeum is. Nagy valószínűséggel Klebelsberg sugallatára javasolta Kertész K. Róbert államtitkár 5 6 a múzeum bemutatását önálló programpontként. 5 7 Nem tudjuk, mennyire rendezték át az adott alkalomra a múzeumot, de hivatkozási alapnak mindenképpen megfelelő volt egy ásatási engedély kiharcolásához. 1 4 A Játékok legrészletesebb feldolgozása (Kovács Ágnes—Nikolényi István— Polner Zoltán: A Szegedi Szabadtéri Játékok kézikönyve (1931-1991). h.n., é.n. [Szeged. 1991.]) sajnos, csak tartalmi (színházi) kérdésekről ír (uo. 6-7. old ), de a készülődés fázisai a napi sajtóban jól nyomon követhetőek. "Csak példaként: Délmagyarország 1931. 05. 27., Szegedi Napló 1931. 04. 29., 30., 05. 5., 06. 13. " Kertész K. Róbert építész, egyetemi magántanár (1876-1951) 1922-1934 között a VKM művészeti osztályvezetője majd államtitkára volt. Klebelsberg halála után ő tervezte a szegedi dómban álló halotti emlékmű építészeti részét. 5 7 Délmagyarország 1931. május 27: „A kultúrpalota kincseit is bemutatnák."; június 12: „Délelőtt a kultúrpalotában Móra Ferenc bemutatja a szegedkörnyéki ásatások néprajzi részét." (sic!) 31
