Zombori István (szerk.): A múzeumalapító : Jaksa János tanító, múzeumigazgató élete és munkássága (Szeged, Magyar Múzeumi Történész Társzulat; Móra Ferenc Múzeum, 2002)

KÜRTI Béla: Jaksa János és Móra Ferenc levelezése

haragszik Szegedre. Bár hiszen az se lehetetlen, hogy csak a temetőcsősz takaródzik vele. Jaksa tanító úrtól arról értesültem, hogy mintegy 300-350 négyszögöl területen már most, aratás előtt is kártétel nélkül meg lehetne kezdeni a munkát. S ha főtisztelendő uram hozzájárul, már a következő héten meg is kezdem. Mint tudni méltóztatik, június közepén a passió-játék révén nagy idegen-sereglés lesz Szegeden, s a kultusz miniszter úr felvette a programba a szegedi múzeumot is. 2 Nagyon örülnék, ha ez alkalommal már a pusztaszeri bronzkor is méltóan képviselve volna a gyűjteményben. A mikor arra kérem főtisztelendő uramat, hogy az elvileg és szóbelileg már megadott engedélyt írásban is mielőbb megküldeni méltóztassék, vagyok mély tisztelettel és régi nagyrabecsüléssel alázatos szolgája: Sz. 1931. V. 27. igazgató Azt mondanom se kell, hogy a temetőben semmi kárt nem teszünk, a húzandó árkokat rendesen betemetjük. Különben mielőtt a munkát megkezdenék, személyesen is tiszteletemet fogom tenni főtisztelendő uramnál. A fentebb ismertetett két levél a pusztaszeri ásatásokkal kapcsolatos eljáráson túl két további témában nyújt érdekes adalékokat Móra „szakmai" életével ill. a múzeum Szeged város kulturális életében betöltött szerepével kapcsolatban. Móra Ferencet (tudtunkkal Klebelsberg Kunó javaslatára) 1931. május 7-én választották be a Gyűjtemény-Egyetem tanácsába. Ez a pozíció elvi lehetőséget nyújtott az országos múzeumügyekbe való betekintésre és beleszólásra, hiszen maga az Országos Magyar Gyűjtemény-Egyetem (mint intézmény, ugyancsak Klebelsberg K. „ találmánya") azon túl, hogy költségek tekintetében összefogta az állami fenntartású múzeumokat, az Országos Levéltárat, könyvtárakat, egyúttal lehetőséget teremtett arra, hogy a mai szóval „közgyűjtemények"-nak nevezett önkormányzati stb. intézmények általános fejlődését, szakmai irányítását egységes elvek vezéreljék. Az OMGyE autonóm önkormányzattal rendelkezett, munkáját választott Tanács irányította. A magyar tudomány fejlesztésén mint önálló jogi személy munkálkodhatott azzal együtt, hogy a benne résztvevő intézmények megőrizték saját önállóságukat. Az OMGyE működését 1934-ben Hóman Bálint kultuszminiszter szüntette meg. Hogy maga Móra hogyan értékelte az új meg5

2 1 931. június 13-án mutatták be a Dóm-téren Vojnovics Géza: Magyar Passió-ját. Gyakorlatilag innen számíthatjuk a szegedi szabadtéri játékokat, ld. feleségéhez írt levelét ill. annak jegyzeteit Kőhegyi Mihály—Lengyel András. Móra Ferenc családi levelezése. = A Kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei, 3. Kecskemét, 1987. 350-351. és Id. még később. 5

3 T. Molnár uo. 30