Zombori István (szerk.): A múzeumalapító : Jaksa János tanító, múzeumigazgató élete és munkássága (Szeged, Magyar Múzeumi Történész Társzulat; Móra Ferenc Múzeum, 2002)

KÜRTI Béla: Jaksa János és Móra Ferenc levelezése

és el is pusztulnak ilyen urnák, bejelentettem a kultuszminiszter úrnak, hogy ott ásatni szeretnék, a mire ő utalt is ki számomra segélyt.

4

8 Akkor fordultam én engedélyért főtisztelendő Uramhoz, mint aki legilletékesebb a temető dolgában dönteni és Seiler értesítése szerint hozzá is méltóztatott járulni az ásatáshoz. Bejelentettem a szándékot a főszolgabíró úrnak is, a ki szintén tudomásul vette azt. Meg is kezdtük volna a munkát, azonban, mint értesültem, a temetőcsősz kifogást emelt az ellen azzal az indoklással, hogy „a pusztabíró nem járult hozzá, mert az csak a kecskeméti múzeumnak engedi meg az ásatást." Emiatt el is maradt a dolog, közben más felé ásattam, Csanádban és Békésben, a hol temetőcsőszök és pusztabírók nem kívánnak régészeti fórumok gyanánt szerepelni. Most azonban az történt, hogy nemrégiben itt járván a kultuszminiszter úr,

4

9 eszébe jutott neki a pusztaszeri ásatások felől érdeklődni. Egyelőre kitérő választ adtam neki, mert magam sem vagyok egészen tisztában vele, hogyan kerül ebbe a dologba a kecskeméti múzeum. 0 Területi illetékességből-e, vagy csak a pusztabíró úr lokálpatriotizmusából. A mennyiben a terület Kecskemété, el tudom intézni a dolgot baráti alapon is, hivatalosan is, mint a Gyűjtemény-Egyetem tanácsának most be választott tagja.

5

1 De ha nem okvetlenül szükséges, kerülni óhajtanám ezt az utat. Azzal a kéréssel molesztálom tehát főtisztelendő uramat: kecskeméti terület-e a felsőpusztaszeri temető, vagy kisteleki? Mert az utóbbi esetben főtisztelendő uramat ismerem el egyetlen illetékes fórumnak s mint ilyennek, kérvén párszavas írásos engedélyét, a mit szükség esetén felmutathassak a csősznek s esetleg a pusztabíró úrnak, ha tovább is 4

8 Klebelsberg Kunó gróf (1875-1932) ekkor Szeged országgyűlési képviselője, 1922-1931. közt vallás- és közoktatásügyi miniszter. Mórához való kapcsolata közismerten szoros, baráti volt. Ennek ellenére sem a személyes kapcsolatuk, sem Klebelsbergnek a szegedi múzeum munkájához nyújtott konkrét támogatása nincs még feldolgozva. Az biztos, hogy szoros összefüggés látszik Klebelsberg szegedi tevékenysége (pl. az egyetem támogatása - ld. Péter László: A magyar Göttinga. Klebelsberg és a szegedi egyetem.in Gróf Klebelsberg Kunó emlékezete. Szeged, 1995. Szerk. Zombori I. 102-136. -, a Dóm-tér kiépítése, stb) és Móra ásatásainak fellendülése között. Móra 1913-ban félbeszakadt, majd 1924-ben ill. 1926-ban újrainduló ásatási tevékenysége (különösen az 1930-1932-es években) szorosan összefügg a VKM által nyújtott pénzügyi támogatással. 4

9 Pontos utalás a közelmúlt egyik eseményére: Klebelsberg Kunó kultuszminiszter 1931. május 22-én a budapesti angol követtel egy napos látogatást tett Szegeden, amelynek részeként délután a múzeumot is megtekintették. (Szegedi Napló, 1931. május 23. 2.) Tudománytörténeti kuriózum, hogy kíséretükben volt Bobula Ida dr. minisztériumi szakreferens, aki évtizedekkel később a sumér-magyar rokonság elméletének lett az egyik legismertebb hirdetője. 5

0 Ez a mondat arra utal, hogy voltaképp maga Móra sem volt tisztában a valós pusztaszeri/kisteleki/kecskeméti viszonyokkal. 5

1 A Gyűjtemény-Egyetemről általában: Korek József: Gyűjtemények, múzeumok, múzeológia. Bp. 1976. 67-73. és T. Molnár Gizella: Portrévázlat gróf Klebelsberg Kunóról. in Tanulmányok Csongrád megye történetéből, XXVI. Szeged, 1998. 240-242. 29