Zombori István (szerk.): A múzeumalapító : Jaksa János tanító, múzeumigazgató élete és munkássága (Szeged, Magyar Múzeumi Történész Társzulat; Móra Ferenc Múzeum, 2002)
KÜRTI Béla: Jaksa János és Móra Ferenc levelezése
hogy ez esetben sem jön a szentesi múzeum a kisteleki határba, az világos. Mindazáltal a békesség okából eligazítottam a dolgot a kisteleki szolgabíróval is, mint megyei alkirállyal. Most aztán jött a harmadik nagy úr, a pusztabíró. A temetőcsősz azon a címen vetette keresztbe a lábát, hogy ő nem húzhat ujjat a pusztabíró úrral, márpedig az megmondta, hogy majd ő megmutatja, hogy ide csak a kecskeméti múzeum jöhet. Már most én nem akarom, hogy a pap, meg a szolgabíró, meg a pusztabíró egymás hajába kapjanak „illetékességből", s az alatt az esetleges leletek elpusztuljanak. Azt gondolom, legjobb lesz, ha téged teszlek meg a különböző bírók fölé bírónak, kérdezvén és kérvén: 1/ szándékod-e neked mostanában azon a területen ásatni, tekintet nélkül az illetékességre. Mert ha igen, akkor én napirendre térek az egész dolog felett. 2/ ha nem, légy szíves azt nekem expresszis verbis hivatalosan megírni, hogy megmutathassam a pusztabíró úrnak, ha esetleg szükség lenne rá. Mert hiszen az is lehet, hogy ő tulajdonképpen jóhiszeműen járt el, tán nem is tudja, miről van szó s az se lehetetlen, hogy a temetőcsősz csak takaródzik vele. Szeretettel ölel Sz. 1931. V. 26. Móra Ferid 12. MÓRA FERENC-KRÄMER TAMÁSHOZ 47 Főtisztelendő Plébános Úr! Jó pár hónappal ezelőtt Jaksa tanító úr (az árpádhalmi iskola vezetője) néhány cserepet juttatott hozzám a felsőpusztaszeri temetőből, a melyeket idebent a laboratóriumban Sebestyén kollégám igen becses bronzkori urnává épített össze. Mivel értesülésem szerint sírásásnál állandóan előkerülnek július, 62-66. Bár mindegyik dolgozat ugyanazt a levélköteget járja körül, valójában csak együtt használhatóak. Míg Goldman Gy. és Papp J. publikációi csak az 1928-1930. évekbeli levelekre támaszkodnak, Rózsa G. 1922-1931. szept-i távlatban tekintette át a problémakört. A három dolgozatban együtt sincs adatolva az 1930. nyara és 1931. közti időszak, így e témához is érdekes és lényeges adalékot nyújt a Szabó Kálmánhoz írt levél néhány mondata. Hogy a helyzet mennyire bonyolult volt, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Kistelek Kecskeméttől bérelte a pusztaszeri határrészt, s jó néhány kérdésben (pl. ásatások, iskolaügy) valóban a kecskeméti intézmények voltak az illetékesek eljárni. Ez egyben azonban azt is jelenti, hogy 1934 előtt Csongrád vármegye közigazgatása (=vármegyei múzeum) ásatási ügyekben illetéktelen volt Pusztaszer területén! - Csíkvári i.m. 62-64. szerint az addig „Kistelekhez tartozó Felsöpusztaszer nevű lakott he!y"-ből 1934. jan. 1-én jött létre Pusztaszer néven a nagyközség. 4 7 ad 282/1931. Nyolc, különböző méretű (23.3x7.5 cm, 16.8x10.4 cm) kulyanyelvre írt feketetintás fogalmazvány. 28
