Szent István emlékezete falikárpitokon 1938-2000 (Szeged, 2001)

Pálosi Judit: Szent István kárpitok

angyal száll a város felé a keresztény szellem visszatérésének jelképeként.

A történelmi jelenetek sorát záró kép témája a székesfehérvári püspökség alapítása. Főszereplői: a város első püspöke és Mária Terézia, a Szent István városában 1777-ben püspökséget alapító Habsburg királynő.

Mária Terézia trónon ülő, hermelin palástos, méltóságteljes alakja a főszereplő. Az elpusztult középkori Székesfehérvár helyén barokk város épül, az új, vagy új stílusban átalakított polgárházak közül büszkén emelkedik ki a XVIII. század végén épült püspöki palota. A ma is álló szép épület képét osztrák főúr tartja a kezében a jelenet, - egyúttal az egész kárpit jobb alsó sarkában. Az alapítólevél felolvasása királyi pompára utaló, árkádíves, bábos korláttal koronázott, csarnokban történik. A trónon ülő, her- melinpalástos, méltóságteljes tartású királynő mellett magyar testőr áll. Szemközt, a püspöki ornátusba öltözött főpap

mögött az ünnepi esemény többi részvevői, magyar urak csoportja.

A Székesfehérvár történelmi sorsfordulóit felidéző kompozíció fölött égi jelenés tűnik fel a kárpit legfelső harmadában. Magyar szentek csoportja térdel angyalok által közrefogva a gyermekét ölében tartó Madonna előtt.

Az évszázadok sorát átívelő képsor mögött a kárpitot tervező művész, Pekáry István korának Székesfehérvára tűnik fel a háttérben. A város egyetlen épségben fennmaradt középkori emléke a Szent Anna kápolna apró jelzése mellett barokk és klasszicista házai, templomai között a Prohászka Ottokár emlékére emelt és 1938-ban fölszentelt körtemplom kupolája is felismerhető. Pekáry István kárpitján tehát helyet kapott az a kor is, amelyben maga a mű készült.

16