Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)

Istvánovits Eszter - Kulcsár Valéria: "Vadat űzni feljövének..." Egy csodaszarvas nyomában

ISTVÁNO VITS Eszter - KULCSÁR Valéria

hun, mind a magyar variáns ennek az eredeti mondának humanizált változata lehet (KERÉNYI 1930, 146). Kerényi a perzsa Ezeregynap-ciklusban talált ilyen archaikus változatot, s ez alapján a gyökereket Közép-Ázsiában kereste (KERÉNYI 1930, 147). E teóriát erősítik az itt közreadott szövegek is. A Nart-eposzt jól ismerő — és részben vagy egészben létrehozó — oszétek elődeinek, az alánoknak közép-ázsiai kapcsolatait számos régészeti bizonyíték támasztja alá (ISTVÁNOV1TS-KULCSÁR 1998, 13). A probléma részleteire itt aligha kell kitérnünk. Fontos tény, hogy a Nart-eposz menekülő szarvasa ugyancsak leánnyá válik. A csodaszarvas totemisz- tikus jellege itt legalább annyira egyértelmű, mint a perzsa változatnál.

A Nart-eposzban a szarvas minden esetben lánnyá változik, s minden esetben szoros kapcsolatba kerül az őt üldöző vadásszal, frigyre lép vele. A „vadász” itt leggyakrabban a szoláris hősök egyike, Szoszlan — hátán ott van a nap és a hold. A szarvassá változó menyasszony pedig a Napisten leánya.3 Különös frigyről van tehát szó. Ez esetben a csodaszarvasmonda kozmogóniai mítosz is lenne egyúttal?! Mindenesetre e pár utódai méltán nevezhették magukat a Nap fiainak.4 Sajátos jelenség ugyanakkor, hogy egy változat szerint Szoszlan halálát is csodaszarvas alakját öltő leány okozza. Szerelmével reménytelenül üldözi a hőst, aki elűzi őt, s a leány ezért apjának, Balszagnak a kerekével — ugyancsak Nap-szimbólum (KALOEV 1988, 291) — pusztítja el.

Többen kiemelték már, hogy a szarvas a vadász elől vízben tűnik el (Maeotis mocsarai). A Narteposz esetében is van olyan változat (Szoszlan halála), ahol a szarvas tóparton válik leánnyá. Máskor a vizet barlang helyettesíti.

Ugyancsak általánosan elfogadott az a nézet, hogy jelentőséget kell tulajdonítanunk a vadászok számának, nevezetesen annak, hogy ketten veszik űzőbe a vadat. A Nart-eposzban ez nem így van, előfordul magányos vadász, de olyan is, amikor hármasban követik. Fel kell azonban hívnunk a figyelmet a Szoszlan a Holtak Országában című változatra, ahol előbb Urizmag látja meg az arany- szarvast, majd az ő sikertelen kísérlete után Szoszlan indul a nyomába. Ha a két hős nem is tart együtt, de ketten próbálkoznak. Ráadásul ez a változat érthetőbb is, hiszen minden esetben egyetlen szarvasról van szó, s a leánnyá váló szarvas is csak egyetlen párt választ. A Kerényi-féle iráni változatnak is jellemzője, hogy a két vadász nem egyenrangú, s a szarvas igazából csak az egyiküké lehet (KERÉNYI 1930). Berze Nagy szerint a két vadász eltérést mutat a monda ősi szerkezetéhez képest, amire a két ős hangsúlyozása miatt lehetett szükség (BERZE NAGY 1927, 162).

Az eddigiek alapján aligha lehet kétségünk azzal kapcsolatban, hogy a hunok mondája5 igen szoros genetikai szálakkal kapcsolódik a Nart-ciklus csodaszarvas legendáihoz.

Az összetartozás lehetőségét tovább erősíti az a tény, hogy nem a csodaszarvasmonda lenne a szkí- ta/szarmata/alán kultúrkörből az egyetlen átvétel a hunoknál. Elegendő itt csupán emlékeztetnünk az Isten kardja mondákra.6

SZOSZLAN A HOLTAK ORSZÁGÁBAN

Történt egyszer, hogy este Szoszlan a nihaszon7 üldögélt. Egyszerre látja ám: leszegett fejjel, összegörnyedve tér meg a vadászatról az öreg Urizmag.

— Mi történt, Urizmag? — kérdezte Szoszlan.

És Urizmag így válaszolt:

— Hosszú életem során sok mindent láttam már, de olyan csuda dolog, mint ma, soha nem történt velem. A nádasban vadásztam. Egyszerre csak látom ám, mintha a nap ragyogna fel a nád között, és a tisztáson megpillantottam egy dámszarvast. A szőre csupa arany. Megközelítettem egy nyíllövés- nyire, céloztam, és épp ki akartam lőni a nyilamat, amikor egyszerre csak valamennyi nyilam szétszóródott és valahová eltűnt — a tegezben nem maradt

3 A szkíta/szaka világban a szarvas a nap és a termékenység szimbóluma volt. Az életfával asszociálódott és ezen keresztül a Magna Mater-kultusszal állt szoros kapcsolatban (KUZMINA 1977, 104-106).

4 A nart szó etimológiája vitatott. V. I. Abajev szerint a mongoloktól átvett ‘nara ’ = ‘Nap ’ szóból vezethető le (KALOEV 1988, 279— további irodalommal).

5 És természetesen a magyaroké is.

6 A kérdés összefoglalását a korábbi irodalommal Id. MAKKAY1995!

7 A nart férfiak tanácskozótere.

354