Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)
Rózsa Zoltán: Késő szarmata teleprészlet Orosháza északi határában
RÓZSA Zoltán bennük. Különbségeik ellenére56 mindenféleképpen azonos funkciójú objektumoknak határozhatók meg. A külső tűzhelyek közé sorolhatók.57 A 22. objektum ugyan több szarmata kori cserepet is tartalmazott, formájára nézve azonban teljesen amorf. Az ásatástechnika egyáltalán nem tette lehetővé felszíni építmények megfigyelését. így csak a földbe mélyített objektumok vizsgálhatók. Több objektum, mivel a nyomvonalon kívülre is esett, nem került teljes egészében feltárásra. A 31. objektum semmilyen leletanyagot nem tartalmazott. Az ásatási napló szerint a 24. objektum vágta, tehát annál korábbi. Szarmata kori és ház volta kétséges. A 21. objektum sekélyen mélyedt az altalajba, leletanyagot nem tartalmazott, délnyugati sarka nem került feltárásra. A 19. objektum déli része is feltáratlan maradt, itt viszont bőséges szarmata kori leletanyag került elő. A 19. és a 21. objektum akár házként is értelmezhető. A 2. és az 5. objektum teljességgel feltárt ház. A 9. ház déli része feltáratlan. Mindhárom házalapot összekapcsolja a feltételezhetően négyzetes alak és a fekete letaposott padló. Az 5. házban egy, a másodikban két cölöplyuk található58 centrális helyzetben. A 2. ház esetében az egyik, ferdén ieásott cölöp a másik megtartására szolgált. Elképzelhető, hogy a 9. ház sátortetőt tartó oszlopa is középen volt. Az 5. és a 9. ház mérete feltételezhetően azonos. Mindkettő lépcsősen mélyed a földbe. Az altalaj szintjén egy szélesebb, lejjebb egy keskenyebb lakótérrel. Az 5. objektumnál megfigyelhető, hogy centrális helyzetű cölöplyuka a külső körvonalnak felel meg. Északnyugati oldalánál egy szabálytalan gödör található, melynek betöltése eltér a ház betöltésétől. Kormos, égett. Feltűnő azonban, hogy a külső körvonal a gödör széléhez igazodik, ezáltal tompaszögűvé téve a keleti oldalfalat. Elképzelhető, hogy egykorú a házzal. Ugyanakkor nyesési szinten is jól látszik az eltérő betöltés, ami egy későbbi beásást sejtet (20. kép 5—6).59 Az egymásba ásott gödrök (kettős gödrök) két esetben fordulnak elő a telepen (4/A-4/B, illetve 24. objektumok). A 4/A-4/B és 24. objektumok hasonló betöltése és a jellegzetes forma együttesen elveti a szuperpozíció gondolatát. Feltétlenül hasonló funkcióra kell gondolnunk esetükben. Együttes vizsgálatuk kézenfekvő. Az 1/A gödör szabálytalan lemenetelű, az 1/B szabálytalan méhkas alakú. A telep egyetlen biztos korszakazonos szuperpozíciója. Meghatározását nehezíti az 1. újkori árok okozta bolygatás és a fel nem tárt északi oldal. Az előkerült malomkőtöredék s talán az átégett felület gazdasági funkciót sejtet. Ismerve az objektumokat, újabb kérdéskör merül fel: hány rétegű volt a település? Mely objektumok köthetők a házakhoz? A feltöltési rétegek vizsgálatakor kitűnik, hogy a 24. objektumban szabálytalanul nagy és sok szili- kátsalak volt. Több szilikátsalak került elő a 20/A objektumból is. A keleti részen található 15. és 18. objektum kevés darabot tartalmazott.60 A nyugati részen található 19., 20/A, 23. és a 24. objektumban található a teljes leletanyag közel fele. A hatalmas szilikátsalakok és a sok kerámia pusztulás utáni rendezést sejtetnek.61 A keleti részen jóval kevesebb szilikátsalak került elő, még a mélyebb objektumokból is. A kerámiaanyag anyag is jóval kevesebb, az objektumokban közel azonos értéket mutat. Fia beszélhetünk is pusztulásról, az közel sem lehet azonos mértékű a feltárási terület nyugati részén tapasztaltakkal. A keleti részen viszonylag könnyen értelmezhetők a jelenségek. Az 5. házhoz tartozhat a 14. tűzhely, a 13., 17. gödör gazdasági építménynek határozható meg. A 9. ház gazdasági és munkagödrei 56 Az irányításuk más. A 14. objektum három — de legalább egy — cölöplyukkal rendelkezik. 5 7 Talán érdemes megjegyezni, hogy kézzel formált fazéktöredékek is kerültek elő belőlük, még ha nem is olyan szép számban, mint az 5. objektumból. A külső tűzhelyek eme változata nem általános az alföldi szarmata településeken. Az ún. füstölők is hiányoztak a feltárt település területéről. 58 Hasonló helyzetben két cölöplyukú ház ismert Solt-Palé II. (PÁRDUCZ 1938, 4. kép), illetve Gyoma 133. lelőhelyről (VADAY 1996, 90. ház). 59 A szarmata házakra jellemzőbb nyeregtetős házak (KŐHEGYI-VÖRÖS 1992,106) Orosházán bizonyíthatóan nem kerültek elő. Az építmény közepén található, egyetlen cölöplyukkal rendelkező sátortetős épület (térbeli és időbeni) legközelebbi analógiáját Nagymágocs-Pap-tanya lelőhelyről ismerem (VÖRÖS 1998, 5. kép). 60 A 24., 20/A és a 18. objektum munkagödre az átlagosnáljobban mélyül a felszín alá. Általában jellemző kerámiagazdagságuk ennek a ténynek is köszönhető. 61 A feltárási terület középső régiója nem került feltárásra. Az ásatás kétfelületen folyt, amit keleti és nyugati résznek hívok a továbbiakban. 96
