Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)

Rózsa Zoltán: Késő szarmata teleprészlet Orosháza északi határában

Késő szarmata teleprészlet Orosháza északi határában

teljesen a feltárt területtől délre keresendők. A 2. házhoz a 18. kemence, 15., 16. gazdasági épületek és a 4/A-4/B tároló vermek kapcsolhatók. Az 1/A-l/B objektumok gazdasági munkagödreinek kapcsolódó részei északon lehetnek.62

A nyugati területen megnyugtató módon egyik objektum sem nevezhető háznak. A 19., 20/A, 23. és 24. objektum látszik összetartozó egységnek. A település szerkezetében több réteg elkülönítése a keleti rész ismeretében is nehéz. El kell fogadnunk közel egykorúságukat, amit a belőlük előkerült leletanyag is tanúsít. Mivel a 24. objektum alján is előkerült szilikátsalak, ez rövid életet sejtet.

Megfeleltethető-e kronológiailag a keleti rész feltöltődési rétege a nyugati rész intenzívebb pusztulási rétegének?

A nyugati terület tehát igen rövid életű lehetett. A keleti területen a 2. ház nyugati cölöplyuka tartalmazott leletanyagot, ami korábbi település meglétét jelentheti, feltéve, hogy az erősítő cölöplyuk egykorú a másikkal. Az 1/A-l/B szuperpozíciós gödörhalmaz és az 5. objektum gödre szintén több periódus jelenlétéről tanúskodik. Az északi területről származó több szórványos szilikátsalak egy objektumhoz tartozhat. A keleti területen tehát lassúbb feltöltődési periódus mutatható ki. A település valószínűleg itt is egyrétegű, csak a már felhagyott objektumokat használják elvétve másodlagosan. Ha voltak is házak a nyugati területen, azok más szerkezetűek lehettek. A kettős gödrök viszont mindkét területen előfordultak.

A két teleprészlet relatív időrendjéről, a kerámiaanyag bevonásával, a következők állapíthatók meg. A nyugati és a keleti településrészről zömmel

azonos mennyiségű kerámiaanyag került elő. A korongolt anyagban a tálak a nyugati teleprészen főként behúzott peremüek és gyűrűsen megvasta- godók. A lépcsős oldalfalú tál mindkét területre jellemző, miként a gömbös, szűk szájú, lapos tálak is. A gömbtestű edények inkább a keleti terület anyagában találhatók, ugyanakkor szemcsés kivitelben mindkét területen került elő belőlük. A behúzott peremű és a nagy, gömbtestű hombárok csak a keleti részre jellemzők, a jellegzetes hármas koncentrikus bordás, fedőhornyos hombár töredéke a nyugati területen került elő.63 A sötét feketére való fényezés és a piros festés mindkét terület anyagában, a világos fényezés csak a nyugati rész anyagában található meg. A kézikorongolt kerámia sokkal nagyobb számban képviselteti magát a nyugati területen. A 12. típus mindkét területen, all. csak a nyugatin fordul elő. A kézzel formált kerámia a nyugati terület anyagából szinte teljesen hiányzik.

Az ásatás nyugati és keleti része tehát egyrészt több szállal kapcsolódik egymáshoz mind telepü- lésszerkezetileg, mind pedig a leletanyag technikai és formai tekintetében egyaránt. Másrészt ugyanezen megfontolások alapján el is választhatók egymástól. Mindez többrétegű települést feltételez. A keleti területrész használata valamivel korábbi (behúzott peremű hombárok), feltöltődésének vége a nyugati területrész használatának és vélhetően feltöltésének feleltethető meg.64 Szervesen kapcsolódnak egymáshoz, csekély időbeni és területi csúszással, miként az a korszak egyes településeire jellemző környékünkön (VADAY 1984, 40), kijelölve a kerámiaanyag időbeni változásának tendenciáit.

62 Nagyon nehéz a település szerkezetéről messzemenő következtetéseket levonni. Lévén a feltárási terület lineáris, a modern leletmentő ásatásokra jellemző problémák (VADAY 1999, 201) itt is jelentkeznek.

63 Ez jellegzetesen hun kori megoldás (H. VADAY 1989, 138).

64 Az északi szórványanyagok— melyek között hornyolt lépcsős, lapos gömbös és behúzott peremű tál-peremtöredékek mellett korsóperem is (15. kép 1) található — nyesést szintről származnak. Megfeleltethetők a nyugati terület anyagának, és egy’ben a keleti rész feltöltődésének végső határát a nyugati rész feltöltésével hozzák közös horizontra. Mivel azonban a keleti rész anyagában eredendően megtalálható a település szinte minden kerámiatípusa (az egyetlen kivételt a függőleges peremű tálakjelentik), ezért véleményem szerint nem lehet túl nagy időbeni eltérés a két településrész abszolút értelemben vett kora között.

97