Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)
Rózsa Zoltán: Késő szarmata teleprészlet Orosháza északi határában
Késő szarmata teleprészlet Orosháza északi határában Csonteszköz (16. kép 8). A 3. objektum anyagában több csonteszközre emlékeztető darab volt. Ezek egyike sem a szépen munkált, gondosan hegyesre csiszolt típust képviselte. Üvegpohár (16. kép 5). Világoszöld, pohár formájú, oldalfalán becsiszolt kör alakú díszítésekkel. Az ún. Kowalk-típusú üvegpoharak közé tartozik, melyek igen jó kronológiai alapot jelentenek az orosházi telep keltezéséhez is. Tiszaföldvár pusztulási rétegét többek között e típus és kapcsolódási pontjai alapján rajzolta meg Vaday Andrea (VADAY 1994, 3. t. 2). Kengyel-Csorcsány-ér lelőhelyről ismert legutóbbi párhuzama.51 Malomkő (16. kép 7). A telep gazdasági tevékenységére kevés adat utal. A malomkő és a malomkődarabok egyébként a római-barbár kereskedelmi kapcsolatokra is rávilágítanak (VADAY 1998,136). Az orosházi telep területén előkerült szórvány kézimalom felső kövének (16. kép 7) méretazonos párhuzama ismert többek között Nagymágocsról (VÖRÖS é. n.), Kamuiról (SZATMÁRI 1997, 42, 6. kép). A TELEPÜLÉSSZERKEZETE52 A településtörténet vizsgálatakor rögtön az elején felmerül az első kérdéskör: mely objektumok tarthatók szarmata koriaknak? Az árkok problematikája egyszerűnek látszik. Az 1., 3., 6., 20. árok — szarmata cserepen kívül — korhatározónak tekinthető újkori cserepeket is tartalmazott. Ezeknek az objektumoknak a betöltése is más, jellegzetesen recensnek tűnt. A 4. és a 8. objektum ugyan újkori cserepet nem tartalmazott, mégis betöltésük és irányításuk alapján a fenti árkokkal együtt újkoriak. A 28-30., árokszerü objektumok nem tartalmaztak újkori cserepeket. Irányításuk, szerkezetük is eltér a fenti árkokétól. Rövid árokszakaszok, semmilyen (30. árok), illetve kevés szarmata kori leletanyaggal (28-29. árok). Szarmata kori voltuk elképzelhető, funkcionális besorolásuk nehéz. Bizonyíthatóan szarmata kori árok a földbe ásott házak környékén sem kerítő, sem vízelvezető funkcióval nem bizonyítható.53 Az árkokon kívül több gödör is újkorinak tartható. Látszólag a 6. árok kerítésében található 10- 12. gödrök leletanyagot ugyan nem tartalmaztak, szabálytalan, jellegzetes, lépcsősen mélyülő szerkezetük és betöltésük mindenképpen újkorinak határozza meg őket. A 10. gödör lépcsősen mélyülő szerkezete a 14. objektum újkori rombolásánál is megfigyelhető. Közös jellemzőjük a sárga altalajt éppen meghaladó szintről való mélyítés.54 Némely lekerekített téglalap55 (7., 13., 17.) és kerekded (25-27.) formájú objektum nem tartalmazott leletanyagot. A 7. objektum betöltésében csupán egy szórványosnak tekinthető szarmata töredék volt a kevés újkori kerámia mellett, a többi pedig teljesen üresnek mutatkozott. A településen azonban mind a téglalap alakú, mind a kerek objektumok előfordulnak bizonyíthatóan szarmata gödrökként. Az üres gödröknél nem szabad elfelejtenünk, hogy igen sekélyek, kicsiny alapterülettel. Szarmata kori meghatározásuk tehát kétséges. A nagyobb méretű, téglalap formájú objektumok egy csoportja igen kis számban tartalmazott szarmata kori cserepeket (15-16. objektumok), ami utalhat eltérő funkciójukra. Azonos méreteik — eltérő irányításuk ellenére — összekapcsolják őket. Főként a 14., 18. objektum közös vizsgálatával együtt. Az előbbi téglalap alakú gödrökhöz rendkívül hasonlatosak. Méretükön felül két tény alapján sorolhatók egy szűkebb csoportba: kerekded, mély munkagödör, és előtte tüzelésnyomok találhatók 51 A lelőhely többi lelete közt említhető meg egy behúzott peremű tál (CSEH 1998,12. kép 9), mely megerősíti az üvegpohár adta keltezést. 52 Fontos megjegyezni, hogy útépítésről lévén szó, az ilyenkor használatos ásatási technikát alkalmazták a feltárás során. Gépi szedés lévén, az információ -60 cm-nél „kezdődik". 53 A településen az amúgy általánosnak látszó (VÖRÖS 1998,54) telepkerítő árok sem került elő. Ez annál is inkább érdekes, mivel nyugat felé feltűnően ritkulnak az objektumok. Az ott előkerült árokszakaszok azonban semmiképpen sem tarthatók védelmi építményeknek. 54 Az újkori bolygatás kétrétegű. A 14. objektum benzines öngyújtója a lábas, mázas edényekkel nehezen hozható kapcsolatba. 55 A telepen előkerült gödrök nagy számban szabályos négyzetes formájúak, lekerekített sarkokkal. Ez a vonás egyedinek számít, a korszak településein sehol sem tapasztalható mennyiséget jelent. 95
