Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)

Rózsa Zoltán: Késő szarmata teleprészlet Orosháza északi határában

Késő szarmata teleprészlet Orosháza északi határában

Cikcakk alakban karcolt díszű töredék került elő Hódmezővásárhely határából (PÁRDUCZ 1935, 37. t. 12) is.39

Kihajló peremű, tölcséres fazekak (17) (8. kép 15-16). Mindkét darab pereméle ujjnyomkodásokkal díszített. Közepes peremátmérőjűek. Hasonló fazekak fordulnak elő pl. Tápén (VÖRÖS 1993, 11. t. 1), ugyanitt egyszerű, lekerekített peremmel ujjbenyomkodás nélküliek is (VÖRÖS 1993,13. t. 2) találhatók.40 41

Erősen profilúit bögrék, fazekak (18). 41 Kicsi bögre (8. kép 14) és fazék (10. kép 14) egyaránt tartozik ide. Egy fazék díszítése és felületkezelése alapján is egyedülállónak számít (10. kép 15). Egy másik fazék (10. kép 14) párhuzamát nem sikerült felfedeznem.

Fedő (9. kép 1). Barna, agyagmázas fedőgomb töredéke. Párhuzamai a következők: Solt-Palé II. (PÁRDUCZ 1938, 1. t. 6), Tápé (VÖRÖS 1993, 1. t. 4), Tiszaföldvár (VADAY 1997, 13. kép 14). Hasonló párhuzamokat említ Vaday Andrea a Közép-Tisza- vidékről, késő szarmata környezetből (H. VADAY 1989, 177, 52. kép 1-5).

*

Számba véve a Dél-Alföld területéről ismertetett települések kerámiaanyagát, és összehasonlítva az orosházi hasonló korú településsel, a következő észrevételek vonhatók le. Az orosházi település anyagában a gömbös tálak kis számban vannak jelen. A Gyoma 133., Doboz lelőhelyről ismert hasonló tálaknál megfigyelhető hosszan kihajló perem teljesen hiányzik 42 Míg Gyomán ez a peremforma dominál, a dobozi telep esetében az arányok sokkal kiegyenlítettebbek. S hogy a formában nem lokális magyarázat rejlik, mi sem bizonyítja ékesebben, mint egy hasonló típusú tál kunszentmártoni (VADAY-VÖRÖS 1980,1.1. 26) és talán tápéi (VÖRÖS 1993, 9. t. l) előfordulása.43 A gömbös tálak pe- remkiképzése Orosházán a meredek falú tálakéhoz hasonló. Az orosházi kisméretű gömbös tálak és a függőleges falú tál legszebb párhuzamai a Tiszaföldvár hun kori pusztulási rétegéből előkerült hasonló típusú tálak. Úgy vélem, hogy ez a peremrövidülés nem helyi sajátosság, hanem általános érvényű kronológiai folyamat eredménye, mely folyamat végkifejletét jelenthetik a Tiszaföldvár pusztulási rétegét jelző típusok (VADAY 1997, 12. kép 11, 19). Függőleges falú tál egyébként sem a Gyoma 133. sem a dobozi lelőhelyen nem került elő. A 2. típus (17. kép 8-10) táljainak peremkiképzésük alapján már a korábbi szarmata anyagban is fellelhetők párhuzamai.44 Egy Kun- szentmártonból ismert bikónikus tál kiváló példa erre (VADAY-VÖRÖS 1980, 1. t. 9). A gyűrűs (5. típus) és a behúzott peremű tálak (6. típus) a legtöbb település anyagában megtalálhatók. A típus már a korábbi településekre is jellemző. Hasonlót ismerünk többek között Kunszentmártonból (VADAY- VÖRÖS 1980, 6. t. 6), Lajosmizséről (KULCSÁR-VÖRÖS 1989, 2. kép 4). A 4. típus táljai azonban ritka formát képviselnek. A legszebb párhuzam Gyula- Szeregyháza lelőhelyről ismert (VADAY-MEDGYESI 1993, 13. kép 3). E lelőhely egyben a tiszaföldvári telep pusztulási rétegével egykorú, hiszen a gömbös tálak típusa,45 a függőleges falú tál és a korongolt fedő ezt a korszakolást mindenféleképpen megengedik, s nem mond ennek ellent a többi leletanyag sem. Hasonló típusú tál peremtöredéke Bor39 A díszítés rendkívül archaikus, nem etnikumjelző. Általában kézzel formált edényeken jelentkezik.

40 A forma teljesen általános. Szinte majd minden településen megtalálható. Előállítási technikájuk és formaviláguk ősi gyökerű. Sima és ujj benyomkodott változataik a Kárpát-medencében nem korszak és nem etnikum jelölők.

41 A kisméretű bögrék rövid peremmel szintén hosszú életű formát és technikát képviselnek.

42 Ez a rövidperemkiképzés egyébként Orosházán a tálakon kívül a többi gyorskorongolt edényfajtára is érvényes, néhány fe- dőhornyos hombárperem kivételével.

43 A tápéi darab csak kérdőjelesen sorolható a típushoz, a római dörzstálak formáját idézi. A Szeged és Hódmezővásárhely környéki telepek anyagából a típus hiányzik. Kompolti (VADAY 1999, pl. 35.1.12, 50.1.1) előfordulása —peremterületen való elhelyezkedésének ellenére — a kronológiai és nem a lokális különbséget látszik igazolni.

44 Ugyanakkor a 4/Ä objektum tálján (8. kép 2) előforduló piros festés a darabot egyértelműen a hun korba utalja (H. VADAY 1989, 134).

45 Jóllehet Gyulán sokkal szélesebb peremátmérővel fordulnak elő.

93