Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)

Rózsa Zoltán: Késő szarmata teleprészlet Orosháza északi határában

RÓZSA Zoltán

erősen ívelt, profiléit, talpkorongos (12. kép 20) megoldású.

Enyhén ívelődő, kihajló peremű fazekak (11) (19. kép 1-2). Kisebb számban fordulnak elő kisebb pe- remátmérőjü darabok. Jellemzőjük az enyhén ívelődő oldal és a kihajló, elkeskenyedő perem. A pereméi ferdén vagdosott, az oldalfal rovátkolt dí- szű.37 Legszebb párhuzama — formájára és díszítésére nézve egyaránt — Hódmezővásárhely-Fe- hértóról (PÁRDUCZ 1952, 9. t. 4) ismert. Hasonló darab Bordányban is előkerült (VÖRÖS 1994,3. kép 1).

Enyhén ívelődő, profilált-fedőhornyos fazekak (12) (19. kép 3-5). Szélesebb szájú, enyhén ívelődő oldalfalú, fedőhornyos-profilált peremű darabok. Ritkábban díszítettek. A típus előfordul a tápéi telep anyagában (VÖRÖS 1993,13. t. 3).

Szögletes falú fazekak, kihajló pereméllel (13) (19. kép 6-8). Inkább szélesebb szájúak, közepes mennyiségben találhatók a leletanyagban. Jellemzőjük a kihajló, elkeskenyedő perem és a szögletes belső oldal. A pereméi itt is esetlegesen vagdosott díszű. A tápéi telep anyagában található példány síkozott peremű (VÖRÖS 1993, 10. t. 1). A típus Makón (PÁRDUCZ 1939, 15. t. 4), Tiszaföldváron (VADAY 1997, 13. kép 3), Algyőn (KŐHEGYI-VÖRÖS 1992, 4. t. 8) is előkerült.

Szögletes falú, profilált peremű fazekak (14) (19. kép 9-10). Két széles szájú példány tartozik ide. Szögletes belső oldalfalú, erősen profilúit darabok. A típus ismert TiszafÖldvár anyagában is (VADAY 1997, 13. kép 4).

Kihajló peremű, erősen ívelt fazekak (15) (19. kép 11-17). Kisebb peremátmérőjűek. Díszítettek és díszítetlenek is előfordulnak közöttük. Lecseppenők (19. kép 11-14) és lekerekítettek (19. kép 17) egyaránt lehetnek. A tápéi (VÖRÖS 1993, 3. t. 3), a bordányi (VÖRÖS 1994, 7. kép 4), a tiszaföldvári (VADAY 1997, 13. kép 3), az algyői (KŐHEGYI-VÖRÖS 1992, 4. t. 1, 7. t. 1), a makói (PÁRDUCZ 1939, 17. t. 5), a szőregi (ÁCS 1992, 4. t. I, 5. t. 4), a Solt-Palé II.

(PÁRDUCZ 1938, 2. t. 13) és Kopáncs I. (PÁRDUCZ 1942,

5. kép 22) lelőhely anyagában is található hasonló töredék.

Erősen ívelődő, profilált peremű fazekak (16) (19. kép 18-21). Egy vékony falú csoport, keskenyebb szájátmérővel (19. kép 18—19) és egy vaskosabb, szélesebb szájú csoport (19. kép 21) tartozik ide. Vaskosabb peremtöredék került elő Makón (PÁRDUCZ 1939,16. t. 1), Kopáncs I. lelőhelyen (PÁRDUCZ 1942,4. kép 14), Tápén (VÖRÖS 1993, 12. t. 3), Szőregen (ÁCS 1992,5. t. 2), Hódmezővásárhely-Fehértón (PÁRDUCZ 1952, 10. t. 7). A típus nem ismeretlen a tiszaföldvári anyagban sem (VADAY 1997, 13. kép 9). A vékonyabb oldalfalú csoport nincs meg a környező települések anyagában, esetünkben valószínűleg helyi fazekas sajátosságról lehet szó.

Bogrács (6. kép 3). Egy szürkésbarna, vízszintes, fésűs és fésűheggyel ferdén szurkált díszű oldaltöredék sorolható ide (6. kép 3). Valószínűleg a bográcsok nagyobb számban fordultak elő a telep anyagában.38

Pohár (6. kép 2). Egy 7 cm átmérőjű, vékony falú, barna töredék pohárhoz tartozhatott.

Kézzel formált kerámia

Az egész leletanyag 12,1%-a kézzel formált. A kézikorongolt és a kézzel formált kerámia tehát közel azonos mennyiségben van jelen a település anyagában. Figyelemre méltó azonban, hogy a kézzel formált kerámia közel fele az 5. objektumból származik, zömében közel azonos minőségben. Ennek — a leletanyag összetételét tekintve amúgy is nagyon eltérő — objektumnak az anyagát kivéve a vizsgálatból, a kézikorongolt és kézzel formált anyag objektumonkénti 2:1 megoszlását kapjuk. A kézzel formált anyag jelentős része jó megtartású, barna színű, esetenként merev. Ritka a töredezett, morzsalékos anyag. Fésűs és karcolt díszűek (9. kép 5-6; 10. kép 13). A fenéktöredékek gyűrűsen megvastagodók (6. kép 17), derékszögben törők (8. kép 19) vagy egyszerűek (8. kép 20) lehetnek.

37 A ferdén rovátkolt dísz mindkét esetben egy lapos bordán jelentkezik. Ez az edény megerősítését szolgáló borda a kézikorongolt bográcsokra általában jellemző. Le kell szögezni azonban, hogy a rovátkolt bordatípushoz kötése nem bizonyítható, Orosházán is inkább véletlenszerű lehet. A felsorolt töredékek egyébként fazekakhoz tartoztak, és nem bográcsokhoz.

38 A bográcsokról általában H. VADAY 1984.

92