Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)

Kiss Gábor: A történeti Vas vármegye 11-12. századi templomairól

A történeti Vas vármegye 11-12. századi templomairól

helynév alapjául szolgáló Szent István-templomok alapítási ideje (KRISTÓ 1978, 478-479; MEZŐ 1996, 129-130). Noha az írott forrásokban ez a helynévtípus csak a 13. század elejétől tűnik fel (KRISTÓ 1978,477-479), kérdés, mikor építették fel az ezen települések nevét kiváltó templomokat? Még második szent királyunk, Szent László 1192. évi kanonizálása előtt vagy az azt követő évszázadban emelt és 1083-ban szentté avatatott első királyunk védelmébe ajánlott egyházi épületek is kiváltották ezt a helynévadást?

A kérdés régészeti vizsgálatára a történeti Vas vármegye területén eddig nem nyílt mód, de a ma Vas megyéhez tartozó (egykor Sopron vármegyei) Csepreg város Szentkirályi-malmának dombján, igen. Az itt feltárt Szent István titulusú középkori templom — sírkertjének leletei és a közeli sza- konyi soros temető megszűnése alapján (GÖMÖRJ 1984) — a 11-12. század fordulóján már biztosan felépült (KISS 1996a, 221-222; KISS 1996b, 329-330; KISS s. a., 25-33), méghozzá egy római villa helyén.

Titulusa igen ritka

A magyarországi középkori templomok patrocí- niumait vizsgálva kiderül hogy egyedülálló a középkori, rábatöttösi Szent Cecília-templom patro- cíniuma (MEZŐ 1996, 66), és a nagyon ritkák közé tartozik a rábagyarmati templom Szent Lambert titulusa (BÁLINT 1977 II, 286-287). A Szentgotthárdon egykor állt Szent Gotthárd templom titulusa ugyancsak ritkának nevezhető, hiszen a középkori Magyarország területén rajta kívül még négy ilyen templomról van tudomásunk (MEZŐ 1996,77-78).

Patrocínium nevű településen állt

A szóba jöhető 11-12. századi templomok közül az alábbiak olyan településen álltak, amelyek nevükben magának a templomnak a titulusát őrizték meg:

Szent Gotthárd-templom: Szentgotthárd, Szent Vid-templom: Szentvid vára (Velem-Szentvid), Szent Márton-templom: Szentmárton (Szombathely része), Szent Márton-templom: Rábaszent- márton/Sankt Martin an der Raab (A), Szent Mi- hály-templom: Szentmihályfalva (Vasvár része).

Ez a névfejlődés valószínűleg azt mutatja, hogy a korábban magányos templom mellett később kialakult település a templom titulusának nevét veszi fel, hiszen már ezt megelőzően az annak környékén elterülő földdarabot is azzal a névvel illették

(SCHWARTZ 1933, 186-187). Erre jó példa Vas megyében a szombathelyi Szent Márton-templom esete, ahol 1240-ben „in predio nostro aput Sanctum Martinum” kelteznek egy oklevelet, viszont a település létezéséről ekkor még nincs adatunk (UB. I. 199, No. 278; TÓTH-Z. CZIGÁNY 1994, 35-36, No. 31).

Az imént elmondottak alapján alighanem érdemes lenne mélyrehatóbban foglalkozni a patrocínium nevű településeken (CSÁNKl 1894, 796-799) álló középkori eredetű templomok kutatásával is, hiszen így jó néhányról talán be lehetne bizonyítani annak 11-12. századi voltát.

„ Egyházas ’’-nevű településen állt

Ugyan az eddig felsorolt templomaink egyike sem áll „ egyházas ” előtagú helységnevet viselő településen (CSÁNKl 1894, 745-746), mégsem zárhatjuk ki, hogy az ilyen templomok között is érdemes lenne az eredményesség reményében vizsgálódni. Ez a megkülönböztető előtag jobbára az egy birtokon belül létrejött települések megkülönböztetésére szolgált, mégis a név minden kétséget kizáróan az adott birtokon épült első templom helyét jelöli.

Római út közvetlen közelében, azok kereszteződésénél vagy elágazásánál állt

A fentebb már említett templomok jó néhánya olyan út mellett fekszik, amelynek létezése már a római korban igazolt vagy használata erősen valószínű. Lássunk néhány erre vonatkozó példát:

A szombathelyi Szent Márton-templom: a Sa- varia-Bassiana főút mellett; a sorokpolányi Szent Vencel-templom: a Borostyánkő út és a Sorok déli partján vezető via rustica mellett; a jáki Szent Ja- kab-templom: a Sorok déli partján vezető és egy észak-déli irányú via rustica kereszteződésénél; a velemi Szent Vid-templom: a Pinka völgyében és a Kőszegi-hegység lábainál vezető római út közelében; a pornóapáti Szent Margit-templom: a Pinka völgyében és a Kőszegi-hegység lábainál vezető római út közelében; a pinkaóvári/Burg (A) Szent András-templom(?): a Savariából Noricumba vezető főút mellett; az ikervári Szent György-templom: a Rába nyugati partján vezető római út és Rába-át- kelő mellett; a vasvári Szűz Mária-templom: a Rába déli oldalán vezető út mellett; a hegyhát- szentmártoni volt Szent Márton-templom: a Rába déli oldalán vezető út mellett; a szentgotthárdi volt Szent Gotthárd-templom: a Rába déli oldalán veze385