Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)

Gallina Zsolt: Tüzelőberendezések egy szarmata településen (Kecskemét-Belsőnyír, M5 autópálya 52/E lelőhely)

GALLINA Zsolt tőfelülete kissé domború, alja a hátsó fal felé mélyült, vö­rösesbarnára égett. Alatta szorosan illeszkedő, egy szar­mata hombár töredékeiből álló cserépréteg helyezkedett el (8. kép 1; 9. kép 4). A kemencét padka övezte 15-20 cm szélességben. Átm.: 105x125 cm, padkával együtt: 130x150 cm. A padka alatt szürkés, agyagos betöltés je­lentkezett. Szája előtt két 2-4 cm átmérőjű, kisebb gödör (cölöplyuk) volt található. A kemence egy ÉNy-DK-i irá­nyú, lekerekített sarkú, téglalap alaprajzú előtérgödör ÉNy-i végében volt. ÉNy-i részébe gödröt (131.) vájtak. Bejárata a sekélyebb északi oldalon helyezkedett el. H.: 230-240 cm, sz.: 190 cm, m.: 10-30 cm. Leletanyaga: a sütőfelület alatt szarmata, összefüggő, szürke hombártö­redékek, korongolt és durva, kézzel formált kerámia, terra sigillaták, előtérgödörben nagy mennyiségű szarmata, ko­rongolt és durva, kézzel formált kerámia, nagyméretű hombárdarabok, őrlőkő töredék, állatcsontok. 114. objektum, külső kemence (8. kép 2). Körte alap­rajzú, KDK-NyÉNy-i tájolású. Szabálytalan négyszög alakú folttal jelentkezett. Betöltése: szürke, agyagos, pati- csos-faszenes, kevert. Erőteljesen bolygatott volt, E-i ré­sze elpusztult. Fala vastag, kb. 8 cm volt. Szája ENy felé nézett. Sütőfelülete alatt, az E-i oldalon, apró kavicsos, cserépzúzalékos tapasztott réteg, D-en összefüggő cserép­réteg helyezkedett el. A kemencét padka övezte kb. 15-20 cm szélességben, amiben a cserépréteg is folytatódott. Átm.: 160x120 cm, teljes gödör: 180x130 cm. Szája előtt hamusgödör volt található. Ny-i oldalán feltehetően egy korábbi kemence omladéka került elő. H.: 265 cm hosszú, sz.: 130-180 cm. ENy-i oldalán rövid, de mély előtér­gödör helyezkedett el. Leletanyaga: a kemence sütőfe­lülete alatt szarmata, szürke, korongolt fazekak, illet­ve hombárok összefüggő töredékei, az előtérgödörben szarmata, szürke, korongolt és durva házikerámia töredé­kei, állatfog. 145., 147. objektum, két gödörből álló füstölőkomple- xum (8. kép 3). ÉNy-DK-i tájolású. A 145. gödör ovális alakú folttal jelentkezett, melynek ÉNy-i széle érintkezett a 147. gödör foltjával. A 145. gödör a füstölő-, a 147. a tü­zelőrész volt. A 145. betöltése: homokkal kevert barna hu­musz. Oldala egyenetlenül lejtett az egyenes, de szűk alja felé. ÉNy-i része egy kb. 50-55 cm széles, 60 cm hosszú kürtővel összeköttetésben áll a 147. gödörrel. A kürtő alja a 145. gödör aljával volt egy szintben. Átm.: 152x235 cm, m.: 65-70 cm volt. Leletanyaga: kevés szarmata, szürke, korongolt és kézzel formált kerámia, kevés állatcsont. A 147. gödör nagyméretű, ovális alakú folttal jelentkezett. Betöltése: a felszínen szürkésbarna, homokkal kevert hu­musz, alatta homokos, paticsos, barna humuszos, kevert réteg. Fala kb. 20-40 cm-ig függőleges volt, majd lejtősen szűkült. DK-i végében egy ovális alaprajzú, 9 cm átmérő­jű mélyedés helyezkedett el. Ny-i részét egy méhkas ala­kú, későbbi gödör vágta. Átm.: 190x320 cm, m.: 20-40 cm. Az egész fűstölőkomplexum teljes hossza 615 cm volt. Leletanyaga: néhány szarmata, korongolt és dur­va, kézzel formált edénytöredék, faragott csonteszköz, ál­latcsontok. 167. objektum, külső kemence (8. kép 4; 9. kép 5-6). Kerekded alaprajzú, ÉNy-DK-i tájolású. A felszínen egy hosszúkás folttal jelentkezett, amelyről különböző nyúl­ványok ágaztak le ÉK-i és DNy-i irányban (160., 164. árok, 180. gödör). Falát 15-20 cm-es magasságig tudtuk megfogni. A kemence kissé aszimmetrikus, K felé mé­lyült. Sütőfelülete alatt cserépfelület helyezkedett el, száj felöli részét fazék-, a hátsó részét egy edényhez tarto­zó hombártöredékek alkották. Szája előtt 20-25 cm szé­les padka helyezkedett el. Átm.: 115x135 cm, padkával együtt: 160x165 cm. A kemencét az előtérgödörben épí­tették meg. A kemence előtt hamusgödör helyezkedett el, amiben vastag, fekete, hamus, égett betöltés volt. A ke­mencéhez hosszú előtérgödör csatlakozott. Az előtérgö­dör É felé sekélyesedett, D-i végét a 178. gödör vágta. H.: 3,7 m, sz.: 7-16 cm, m.: 15-60 cm. Teljes hossza 5 m. Le­letanyag: a sütőfelület alatt nagy mennyiségű szarmata hombártöredék, kézzel formált házikerámia, a kemencé­ből kevés szarmata, korongolt szürke töredék, terra si- gillata-utánzat, kevés állatcsont, az előtérgödörben szür­ke, korongolt kerámia, terra sigillata-utánzat. A TÜZELŐBERENDEZÉSEK SZERKEZETE ÉS TIPOLÓGIÁJA A tüzelőberendezések vizsgálata előtt célszerű tisz­tázni azok terminológiáját. Tűzhelynek tekintjük azt a nyílt, kezdetleges tüzelőberendezést, ahol a tűz szabadon ég. Kemencének nevezzük azt a zárt, fejlettebb tüzelőberendezést, ahol a tűz burokkal körülfogottan ég (BÁTKY 1930,115). A településen összesen 21 tüzelőberendezés került napvilágra. Ezek nagy formai és funkci­ós változatosságot mutattak. Az itt feltárt tüzelő- berendezések 4 fő- és több alcsoportba sorolhatók nyíltság és zártság, a kemence épített vagy földbe- vájt készítési módja, a kemencepadka megléte vagy nem léte, alaprajz, térforma stb. alapján. 1/ Szabad tűzhelyek — tüzelőhelyek: 1/ egyszerű tűzhely (4., 31. objektum), 2/ előtérgödrös tűzhely (92. objektum). II/ Külső kemencék: 1/ előtérgödrös, épített, padkás (109-110., 114., 167. objektum), 2/ előtérgödrös, épített, padka nélküli (17., 34. objektum), 3. előtérgödrös, földbe vájt (38., 47. objektum), 4/ kemencebokor előtérgödörrel (51—52., 58-59., 81-82. objektum), a/ épített, padkás (52., 58-59., 80. objektum — eredendően a II/2 altípusba is tartoznak), 38

Next

/
Thumbnails
Contents