Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)
Kiss Gábor: A történeti Vas vármegye 11-12. századi templomairól
KISS Gábor a Szent Jakab-kápolna mellett talált Salamon- (1063-1074) érem (CNHI. 20) is, amely alighanem a falu plébániatemplomát körülvevő temető egyik 11. századi sírjából származik. Két további Vas megyei, a 11-12. századra keltezhető temetőrészletben kerültek még elő pontosabban nem keltezett falmaradványok. A Mesteri községhez tartozó Intapusztán, a mai temető közvetlen közelében megtalált épületfalak (HOLÉCZY 1964, 422; KISS s. a., 125-126, 129) valószínűleg ahhoz a középkori intai templomhoz tartoztak, amelyről 1325-ben tudósít először írott forrás8 (HO III. 80). Egy 1550-es oklevélből patrocíniumát is megtudjuk; Keresztelő Szent János9 (VaML Kápt. Jkv. 1550,394). A dömölki (Celldömölk) Szűz Mária titulusú, 12. században épült bencés apátsági templom déli oldalától kb. 80 méterre feltárt sírok mellett napvilágra került falrészletek (KISS s. a., 14, 18) talán szintén egy elfeledett plébániatemploméi lehettek, amelyről azonban írott említés nem maradt fenn. Topográfiailag a helyzet ugyanis a már említett jáki és az alább hivatkozott németújvári/Güssing (A) képletre — azaz a kolostor közvetlen közelében álló plébániatemplom létezésére — emlékeztet.10 Mindenesetre ezen dömölki egyház egykori létét csak további régészeti ásatás igazolhatná. A Velem község melletti Szentvid hegyen álló mai kápolna középkori elődje mellett szintén temetkeztek a korai Árpád-korban. Valószínűleg a templom cintermének egyik sírjából származik egy — a 12. századra keltezhető — görög feliratos, ereklyetartó, bronz mellkereszt (FEKETE 1966, 59-60; KISS s. a., 262-263). A hozzá tartozó település soros temetőjének megszűnése alapján keltezhető Néhány szerencsés esetben adott a lehetőség arra, hogy a templomépítés korát az adott település soros köznépi temetőjének záródásából határozzuk meg. A történeti Vas vármegye eddig ismert 10-12. századi sír- és kincsleleteit tartalmazó korpuszkötet anyagának kiértékelésekor (KISS s. a.) is nyilvánvalóvá vált, hogy a soros temetők megszűnése, illetve a templomok felépítése mennyire szorosan összefügg egymással, a két időpont ugyanis nyilvánvalóan egybeesik. Az ikervári temetőt (KISS 1996; KISS 1996a, 219— 220; KISS 1996b, 325-328; KISS s. a., 41-118) minden bizonnyal már valamivel all. század közepe előtt felhagyták, hiszen Szent István „Stephanus rex” feliratú érmei (CNH1.1) itt már nem kerültek földbe. Mindez arra utal, hogy a fontos rábai átkelőhely ellenőrzésével megbízott közösséget — lévén a terület királyi birtok volt — viszonylag hamar, már az első magyar király uralkodása alatt keresztény hitre térítették. Számukra új temetkező helyet pedig az új templom mellett jelöltek ki, amely bizonyára azonos lehet a későbbi Szent György titulusú plébániatemplommal, amelynek egykori meglétére utal, hogy Salamon király 1073-ban itt töltötte a karácsonyt. A sírleletek alapján all. század utolsó harmadában szűnhetett meg a Szombathely-Kisfaludy Sándor utcai temető (KISS 1990; KISS s. a., 241-243), az ide te- metkezőket pedig az alig 120 méterre levő és ekkor már mintegy másfél évszázada álló, akkortájt átépített szombathelyi Szent Márton-templom mellé kényszerítették, ahol azonban a település lakóinak egy másik része már régebb óta temetkezett. Az antik Borostyánkő út közvetlen közelében fekvő sorokpolányi temetőben (KISS 1996a, 220-221; KISS 1996b, 328-329; KISS s. a., 146-238; KISS-KUS- TÁR-Z. CZIGÁNY s. a.) az utolsó előkerült érem Könyves Kálmán királyé volt. Ebből az következik, hogy ebbe a soros temetőbe legkésőbb a 12. század első harmadáig, esetleg közepéig temetkeztek. Mindenesetre a temető felhagyása után a temetkezés egészen biztosan az időközben felépült, Szent Vencel-templom körül folytatódott. Helyi hagyomány alapján keltezhető Érdekes hagyomány lelhető fel Pinkakertes/Gaas (A) „Mária a szőlőhegyen” (Maria Weinberg) nevű gótikus búcsújáró plébániatemplomában. A szentélyben található kronostikon ugyanis az 1155-ös 8 Benczik Gy. - Feiszt Gy.: Egyháztörténeti Adattár. Kézirat. Szombathely 1992. Vas Meg)>ei Levéltár. 9 Ld. előző j.! 10 Alighanem hasonló volt a helyzet a 13. század közepe előtt létesült összes Vas megyei középkori kolostor esetében is, hiszen az egyházjog alapján ezek nem láthattak el plébániai feladatokat. Mellettük vagy közelükben ott állt tehát a település plébániatemploma is. A szövegben említetteken kívül ez volt a helyzet pl. Szentgotthárdón (a Szűz Mária titulusú ciszterci kolostor — Szent Gotthárd-plébániatemplom) és Vasváron is (Szent Mihály-káptalani templom és Szent Kereszt-domonkos kolostor — Szűz Mária-plébániatemplom). 382