Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)
Kiss Gábor: A történeti Vas vármegye 11-12. századi templomairól
A történeti Vas vármegye 11-12. századi templomairól dátumot rejti. Már a régi egyházlátogatási jegyzőkönyvek ezt tartják a templom alapítási évének (DEHIO 1980, 104; NÉMETH 1986, 187, No. 291). Kertest egyébként 1221-ben említi oklevél (UB1. 83, No. 117). Leányegyháza (filiája) alapján keltezhető Erre ugyan a szóba jöhető esetek közül ma még nem ismerünk példát,11 de e lehetőséget is érdemesnek tartjuk megemlíteni. A helynév alapján keltezhető A helynév alapján biztosan tudható, hogy Szent- gotthárdon a ciszterciek a kolostoralapító III. Béla király (1172—1196) jóvoltából 1184-ben egy olyan településen telepedtek meg, amely nevét plébániatemplomának védőszentjéről, Szent Gotthárdról kapta. A névadó Szent Gotthárd ("f 1038) hildesheimi bencés püspököt 1131 -ben Reimsben avatták szentté. Kultusza a 12. század közepétől virágzott elsősorban Stájerországban és Ausztria Magyarországgal határos részein, így e falu templomának is legkésőbb az 1170-es években fel kellett épülnie. A helynévadásnak tehát semmi köze a ciszterci rendhez, lévén azok még felépített monostorukat is a Boldogságos Szűz Máriáról nevezték el (VALTER 1981,36). Léte birtoktörténeti adatok miatt valószínűsíthető Nehezen képzelhető el, hogy a II. Géza király idején (1141-1162) Karinthiából Magyarországra költözött, keresztény Wolfer lovag birtokán — aki tudvalevőleg 1157-ben királyi engedéllyel nemzetségi monostort alapított a küszini (Németújvár/Güssing (A)) várhegyen — ne állt volna egyetlen templom sem a bencés kolostor megalapítása előtt vagy azon kívül. Valószínűleg a németújvári várhegy keleti nyúlványán, a mai napig temetőben álló Szent Ja- kab-plébániatemplom előde lehetett ez a keresett egyházi épület (DEHIO 1980, 119- 120; VALTER 1985, 127-129; NÉMETH 1986, 182, No. 281). A korai templomok kényszerű létére tett iménti megállapításunknak azonban az összes ez időbeli királyi birtokra, birtokközpontra is vonatkoznia kell! Teljesen nyilvánvaló, hogy Vasváron, a megyeszékhelyen is ott kell lenni valahol a megyeszervezés korában — azaz a 11. század elején — felépült templomnak (Szűz Mária-templom), még ha azt eddig nem is találták meg (Z. CZIGÁNY 1996,394). A 12. század vége, hihetőleg III. Béla uralkodásának ideje a kolostoralapítások ideje Vas vármegyében. Ekkor alapította — valószínűleg maga a király Vasváron, a megyeszékhelyen a Szent Mi- hályról nevezett társaskáptalant (PAULOV1CS 1949, 16; SILL 1977, 174-175; SILL 1994; VALTER 1985, 269-270) és a dömölki (Celldömölk) bencés rendű Boldogságos Szűz Mária-kolostort (CSÁNKI 1894, 743; PRT Xll/A 10-12; VALTER 1985, 94-95). Mind a két település egyébként királyi birtok volt, aminek lakossága nyilván saját plébániatemplomát használta és köré temetkezett. 1200 körül már magánegyházak alapításáról hallunk. Pornón a Ják nembeli Mika (Mihály) alapította Szent Margit-egyházról, amely később, 1219-ben aztán adományozás révén a szentgotthárdi ciszterciek kezére került (UB I. 82-84, No. 117. Anno 1221; HERVAY 1984, 154; K.MTL 1994, 552). A templomhoz azonban eredetileg egy bencés nemzetségi monostor is hozzátartozott (VALTER 1981, 62; MEZEY- SZENTESI 1999, 14-15; RÁCZ s. a.). Hasonlóan korai templom volt egykor a mai hegyhátszentmártoni temető területén állt Szent Márton-egyház is, amelyet a Gatal nembeli Nagy Gergely (Gregorius magnus) építtetett valamikor 1181 és 1221 között. Ő az 1174 és 1195 közötti években kapta meg érdemeiért III. Béla királytól (1172-1196) a Rába menti Lugos birtokot (UB l. 31, No. 58, Anno 1174-1195; KISS s. a., 40) Valószínűleg Kertes/Pinkakertes/Gaas (A) várát említi domus Henrid elnevezéssel egy 1221-ben kelt oklevél (UB I. 83, No. 117). Az erősség névadó urát a Héder nem Kőszegi ágába tartozó I. Henrikkel azonosíthatjuk, akiről 1212-ben is hallunk (KARÁCSONYI 1900, 599). Jogos a feltételezés, hogy a küszini monostort alapító nemzetség kertesi vára közelében szintén templom állt. Ezzel a felvetéssel pedig teljesen összhangban van a szóban forgó egyház alapításának fentebb már leírt hagyománya. Esetében kultuszfolytonosság állt fenn A szombathelyi Szent Márton-templom az egykori savariai 4. századi ókeresztény temető helyén — 11 Az egyházmegyei Schematismus adata a sorokpolányi Szent Vencel (ma: Nagyboldogasszony) titulusú templommal kapcsolatban félrevezető. Valóban a templom 1941-ig a kisunyomi Szent Mihály-templom filiája volt, és ma is lelkészség (SCHEMATISMUS 1972, 50, No. 9), ám ez a helyzet nem vonatkoztatható a középkori állapotokra. A templomot 1342-ben ugyanis egyértelműen plébániának nevezik (HÁZI 1968, 270, No. 15). 383
