Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)
Klima LÁszló: Állatfejek itt és ott
Hadak útján. Szerk: Bende L. - Lőrinczy G. -Szalontai Cs. Szeged 2000, 311-320 ÁLLATFEJEK ITT ÉS OTT KLIMA László 1997 szeptemberében Szegeden hangzott el A kelet-európai steppe és a Kárpát-medence történeti kapcsolatai az 5—12. században című konferencián Kiss Gábor előadása a késő avar kori állatfejes övforgókról és akasztóveretekről. Az előadást hallgatva, a bemutatott képeket nézegetve a finnugor régiségekből ismerősnek tűntek számomra az övforgókat és akasztóvereteket díszítő állatfejek. Úgy gondoltam, érdemes és érdekes lenne összegyűjteni a finnugor párhuzamokat. Tárgyalásuk előtt azonban idézzük fel röviden Kiss Gábor előadását. Az állatfejes övforgók, akasztó veretek, tarsolyzárak és tarsolydíszek a késő avar kor leletei. Az előadó összegyűjtötte, típusokba, variánsokba rendezte és keltezte ezeket a tárgyakat. Anyaggyűjtése nyomán 59 állatfejes övforgó, 6+3* akasztóveret, 2 tarsolyzár és 6 tarsolydísz képezte következtetései alapját. Megállapította, hogy ezen tárgyak használati ideje a 7. század vége - 8. század első fele (MA II, SPA I, SPA I—II). Az elemzett tárgytípusok párhuzamai a Balkánról ismertek (Albánia, Bulgária), valamint a szaltovo-majaki kultúra területéről.1 2 Az állatfejes övforgók és akasztóveretek használati módjával megegyezőek a keletről, a 6-7. századból ismert T alakú övveretek, de a kettős madárfej motívummal díszített veretekre is lehet keleti párhuzamokat találni. Tekintettel azonban arra, hogy a vizsgált kárpát-medencei tárgytípusok a Balkánon, tehát a Bizánci Birodalom területén rendelkeznek párhuzamokkal, jogos a feltételezés, hogy eredetük is valamely bizánci tárgytípusra megy vissza. Kiss Gábor, idézve a korábbi véleményeket, úgy foglalt állást, hogy az állatfejes övforgók és akasztóveretek a szíjbújtatós bizánci csatok állatfejes típusaiból származnak, elsősorban a Pápa- és Gátér-típusból. Ezen csattípusok bizánci előképei, valamint az ál latfej-motívum késő római felbukkanása arra utal, hogy a késő avar állatfejes övforgók és akasztóveretek kialakulásában mind funkciójukat, mind a felhasznált díszítőmotívumot tekintve jelentős szerepe lehetett a Kárpát-medencében, illetve az attól délre lévő területeken élt késő antik népességnek (KISS 1998,464M76). A fentiek ismeretében kezdtem el homályos emlékeimből s a szakirodalomból előkeresni a számításba vehető finnugor párhuzamokat. Gyűjtésem nem teljes, azt lehetőségeim nem engedték meg, csak földrajzi tájegységekre s történelmi korszakokra tagolva mutatok be példákat. Abban azonban bízom, hogy a finnugor leletanyag egészét tekintve sem korszakok, sem területek nem maradtak ki anyaggyűjtésemből. Az anyag áttekintése után nyilvánvalóvá vált, hogy a finnugor tárgytípusok nem állíthatók tipológiai sorba az avar övforgókkal és akasztóveretek- kel, az ábrázolt motívum azonban nagyon hasonló, a közvetíteni kívánt jelentés, szimbólum esetleg ugyanaz. A késő avar állatfejes övforgókra emlékeztető tárgyak egyáltalán nem fordulnak elő a finnugor leletek között. Ezen azonban nem csodálkozhatunk, mert az eurázsiai steppe egész területéről nem találunk hozzájuk hasonlót, s így a finnugoroknak sem volt honnan átvenniük. Az akasztóvereteknek egy-két hasonmása azonban megtalálható az általam áttekintett anyagban. A lelőhelyek: 1. Rusinovskoe3 I. telep, lomovatovói kultúra (GOLDINA 1985, 251, Ris. XLIV. 16) (1. kép 1). 2. II. Staroe Badikovo-i temető, ősmordvin kultúra (PETERBURGSKIJ 1987, 61, Ris. 4. 22) (1. kép 2). A lomovatovói kultúra a Káma felső folyása mellett található, a finnugor népek közül valószí1 A Zamárdiból származó darabok csak formailag hasonlítanak az akasztóveretekhez, funkciójuk más volt (KJSS 1998, 463). 2 Egyetlen kivétel a „párizsi kapocs alakú " tarsolydíszek csoportja, amelynek párhuzama Cividaléból ismert — Friatil, Olaszország. 3 Abban az esetben, ha az orosz szövegből nem derül ki a tárgyalt helység főnévi alakja, nem próbálom meg a helynevet kikövetkeztetni, hanem a melléknévi alakot közlöm. Ld. a továbbiakban is! 311
