Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)
Bende Lívia: Fülkesírok a pitvarosi avar kori temetőben. Adatok a fülkés és lószerszámos temetkezések kronológiájához
BEN DE Lívia jes h.: 2,8 cm. 2-10. A felsőtest bolygatott csontjai között egy, a combcsontok fejének belső oldalán három, a combcsontok között, azok alsó vége közelében, a fülke tengelyére merőlegesen, egyvonalban további két db, a bal combcsont külső oldalán, középtájon egy, a bal lábszár külső oldala mellett ismét egy, illetve a betöltésben további egy, tehát összesen 9 db, bronzból öntött, hosszúkás pajzs alakú, vésett S alakú indás díszű, poncolt hátterű, ónozott felületű övveret (16. kép 2-10) volt. Az övveretek fölső tagja, illetve a — vésett hátterű palmettákkal — díszített csüngőtag ugyancsak hegyesedő végű. A fölső tagot két bronzszegecs rögzítette az övön. Az alsó és fölső tagot minden esetben vaspánttal kapcsolták össze. Az alsó tag négy esetben ráhajlott a fölső tagra. A fölső tag ma.: 2,1 cm, legnagyobb sz.: 1,14-1,2 cm, a veret teljes ma.: 2,9-3 cm, v.: 2,5-2,7 mm. Az ép szegecsek h.: 0,45-0,48 cm. Az egyik veret belsejében, a szegecset körülölelve — fémoxid védelmében — maradt meg a kusza textília több rétege. Fonalainak kereszteződéséből ítélve vászonkötésű volt, Z sodratú len- vagy kenderfonalakból. A szegecs vászonba hatolása széttolta a lánc- és vetülékfonalakat, így sűrűségét megítélni nem lehet. Fonalai valamivel durvább vászonra engednek következtetni, mint a 147. sírnál leírt minősége. A vászon több rétege feltehetően egy öv anyagát képezte. 11. A combcsontok alsó végei között, közvetlenül a jobb combcsont mellett, a fent leírt típus két darabjával egy sorban 1 db — a többitől eltérő —, bronzból öntött, hosszúkás pajzs alakú, kéttagú, vésett-poncolt pal- mettás díszű, ónozott felületű övveret (16. kép 11) került elő, mind a fölső, mind az alsó tag lekerekített végű, ez utóbbi díszítetlen. A fölső tagot két bronzszegecs üti át. Míg itt a poncolt minta szabályos kis körökből áll, addig a többi öweret esetében félköröket látunk. A fölső tag ma.: 2,03 cm, sz.: 1,06 cm, a veret teljes ma.: 2,8 cm, v.: 2,7 mm. 12-13. A bal combcsont alsó vége közelében, annak belső oldalán, illetve a betöltésben két, bronzból öntött, vésett-poncolt palmettás díszű, ónozott felületű lyukvédőveret (16. kép 18-19) volt három szegeccsel. Atm.: 2,05 cm, v.: 2,5 mm. 14-19. A felsőtest bolygatott csontjai között, ajobb combcsont külső oldala mellett, a bal combcsonttól balra, az egyik alkarcsont mellett, illetve a bontás során a betöltésből 6 db, bronzból öntött, poncolt hátterű vésett indadíszes, ónozott felületű mellékszíjveret (16. kép 12-17) került elő, két-két szegeccsel. Átm.: 1,4 cm, v.: 1,5 mm. 20. Ajobb combcsont alsó végének külső oldalán bronzlemezből kivágott, kettőslapú, téglalap alakú, a négy sarkában bronzszegecsekkel ellátott szíjszorító (16. kép 20) feküdt. H.: 1,8 cm,sz.: 1 cm, együttes v.: 4 mm. 21. A fülkében, a csontváz jobb oldalán, a fülke tengelyével párhuzamosan egy sorban, ajobb boka mellett, illetve a bal lábfejen, a váz bal oldalán a combcsontok fejének vonalában, illetve a fülke szája előtt az aknában koporsókapcsok (17. kép 1-11) feküdtek. 22. Az aknában, a bolygatott állatcsontok között megmunkált csont lemeztöredékek (16. kép 21—23), valószínűleg nyereg csont lemezdíszei kerültek elő. A lemezek enyhén ívelt formájúak, metszetük körszelet alakot mutat. Felületük erősen kopott. A leghosszabb csontlemez h.: 20,3 cm, sz.: 1,25 cm, v.: 2-3,5 mm. A PITVAROSI TEMETŐBEN ELŐKERÜLT FÜLKESÍROK JELLEMZŐI A pitvarosi avar kori temetőben 7 fülkesírt tártunk fel, melyek közül négy a temető északi peremén, három a déli szélén, nagyjából egy vonalban, de nem egymás mellett feküdt. Mind északon, mind délen a fülkés temetkezések lényegében teljes hosszában szegélyezték a temető egészét (1. kép). Az északi sor fülkesírjai (72., 124., 125., 199. sír) A sírgödrök kialakítására jellemző, hogy az aknák általában trapézszerűen nyitódó formájúak, és meglehetősen rövidek. A fülke minden esetben az akna utolsó harmadából indul lefelé, esetenként lépcsősen, szájában mindig sötét, szerves anyaggal telített a betöltés, egy esetben a fülke szája előtt vá- jat került elő, a fülke alja teknős kialakítású (3. kép; 4. kép 1-2; 5. kép 3; 6. kép 1-4; 7. kép 3; 13. kép 3; 14. kép 1—2). Az itt eltemetett halottakat vájtkoporsóban földelték el, vagy a temetést megelőzően valamilyen szerves anyagba csavarták. Három sírba (72., 125., 199.) maturus korú férfit temettek, illetve a 124. sírban, közvetlenül a 125. sír mellett, egy 12-14 éves gyermek — a mellékleteiből ítélve — fiú csontváza nyugodott. A sírok tájolása kivétel nélkül ÉÉNy-DDK (72. sír: 343-163°, 124. sír: 328-148°, 125. sír: 330-150°, 199. sír: 340-160°). A temetkezési szokások egyéb elemeit tekintve szembetűnő, hogy hiányoznak a részlegesen vagy egészben eltemetett áldozati állatok. Az aknák tehát üresek.5 Megtaláljuk viszont az ételmellékletet: a juhkeresztcsontot és -farokcsigolyákat a könyök (199. sír) és a koponya mellett (125. sír), illetve az edényt — eredetileg — ugyanitt (125. sír). Ellentmondásnak tűnhet, hogy ugyan áldozati állat nyomát — így az állatbőrben benne hagyott 5 Kérdés, hogy miként értékelhető a töredékes juhlábszárcsont a 72. sírban. 246
