Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)
Liska András: Adatok a kunágotai avar kori sír előkerülésének körülményeihez
Hadak útján. Szerk.: Bende L. - Lőrinczy G. - Szalontai Cs. Szeged 2000, 231-239 ADATOKA KUNÁGOTAI AVAR KORI SÍR ELŐKER ÜLÉSÉNEK KÖR ÉLMÉNYEIHEZ LISKA András Közel másfél évszázad óta ismertek az egykori Csanád megyei Kunágotán napvilágra került avar kori sír leletei. A nagy gazdagsággal eltemetett férfi ékszereit és használati tárgyait sokan vizsgálták, ám az első említését követően (PULSZKY 1874, 6-8), csak több mint száz év elteltével született meg a leletanyag és az előkerülési körülmények részletes kutatástörténeti áttekintése (BÓNA 1983), majd a lelet hiteles közlése (GARAM 1992; Garam 1993). A sír keltezésének kérdését Kiss Attila is vizsgálta (KISS 1991). A sír jelentőségét tovább növelné, ha a leletanyag elemzésén túl a temetkezésről részletesebb adatokkal rendelkeznénk, esetleg lehetőség nyílna a sír helyének azonosítására, hiszen irányáról, mélységéről, az emberi és lócsontvázak viszonyáról továbbra sincs információnk (BÓNA 1983, 88).1 A Nemzeti Múzeum naplójába a kunágotai leletek leltározásakor bejegyezték a leleteket megtaláló Balázs János dohánykertész nevét, valamint, hogy saját háza előtt bukkant a sírra. Az 1844-ben, tehát a fejedelmi sír megtalálása előtt alig több mint egy évtizeddel frissen betelepített kertészközség betelepítési körülményeiről, lakosairól szóló tanulmány pontosan közli Balázs János házának helyrajzi számát (DÁCZER 1994, 31). A kamarai alapítású községnek az 1850-es években csupán néhány szabályos utcája és százharmincnál alig több háza volt, ezek közül kell kiválasztani Balázs János telkét (BENCSIK 1988). Az azonosítás mégsem ennyire egyszerű, mert szükséges egy korabeli kataszteri térkép, amelyen követhetők a helyrajzi számok. A levéltárakban található legkorábbi kunágotai térkép,2 amelyeken a házszámok is szerepelnek, 1884-ből való, ám eddig az időpontig legalább háromszor számozták újra a település házait, ezért az azonosítás csak egy korábbi térképpel lehetséges, amely az 1850 körüli, második házszámozás adatait tartalmazza. Dáczer Károly, Kunágota betelepítésének kutatója segített hozzá a korabeli kataszteri térképhez. Az 1875-ben készült, az örökváltsági szerződésekhez csatolt térkép még az 1850-es évek házszámozási sémáját rögzíti, pontosan azonosítható a keresett házszám (1. kép).3 A megfelelő térkép utáni levéltári kutatás nem várt eredményt hozott: előkerült egy, a battonyai szolgabírói hivatalnál 1856-ban felvett jegyzőkönyv, amely a kunágotai leletek előkerülési körülményeiről számol be (2-3. kép).4 A sok új adattal szolgáló irat eddigi ismereteink szerint az első írásos feljegyzés a sír megtalálásáról. Részletes közzététele, és összevetése az eddigi, a sír előkerülésével kapcsolatos megállapításokkal mindenképp szükséges. 1 A sír helyének felkutatását az 1990-es évek elején kezdeményezte Lőrinczy Gábor. A lelőhely azonosításának céljából — ismerve Bencsik Jánosnak és Dáczer Károlynak a község telepítéséről írt munkáját — először 1994-ben járt a helyszínen Lőrinczy Gábor, Medgyesi Pál és Szalontai Csaba, akik ekkor vették fel a személyes kapcsolatot a községben lakó Dáczer Károly helytörténésszel. E sorok írója Lőrinczy Gábor bíztatására, 1999-ben kapcsolódott be az évekkel korábban megkezdett munkába. 2 Csongrád Megyei Levéltár; Békés Megyei Levéltár; OSZK; Hadtörténeti Múzeum Térképtára; Békés Megyei Földhivatal. 3 Az eredeti térkép a már idézett Dáczer Károly helytörténész tulajdona, másik példányt nem ismerünk. 4 A jegyzőkönyvre Kereskényiné Cseh Edit főlevéltáros hívta fel a figyelmemet, köszönet érte. 231
