Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)
Farkas Csilla - Márk László: Szarmata kori fémleletek analitikai vizsgálata
Szarmata kori fémleletek analitikai vizsgálata zepén a Moszkvai Egyetem és a Régészeti Intézet laborjaiban több különböző szarmata periódusba tartozó Alsó-Volga és Dél-Urai menti tükröt vizsgáltak kémiai analízissel. A fémösszetétel szerint négy csoportot különítettek el. Az elsőbe a magas réz tisztaságú, a másodikba magas óntartalmú bronzból készült, a harmadikba az alacsony óntartalmú bronz, a negyedik csoportba a hármas ötvözetű réz, ón, ólom anyagú tükrök kerültek. A különböző csoportokban mindenféle típusú tükör előfordul, és a típusokon belül sincs egységes fémösszetétel (MOS- KOVA-RYNDINA 1975, 118-125). A regisztrált összetétel alapján megállapítható, hogy a Füzesabonyból előkerült tükröknek igen magas az óntartalma, illetve az ötvözéskor ólmot is felhasználtak. Az 1. tükörtől a másik kettő többek között abban tér el, hogy az utóbbiaknál az előlap és hátlap összetétele közelebb áll egymáshoz. A moszkvai mérések alapján tehát a Volga és Ural menti tükrök negyedik csoportjához hasonlítanak leginkább összetételükben.27 E csoportban a hármas ötvözetű réz, ón, ólom összetételű tárgyak tartoznak, ahol az ón tartalom 12-35%, az ólom tartalom 1,5-5%. Ez a típus a szarmaták által elfoglalt összes területen megtalálható, használata a Kr. e. 3. és Kr. u. 5. század közötti időszakra tehető. A kialakulási területe Délkelet-Azsia, a Kínai birodalom Csin időszakára tehető (MOSKOVA-RYNDINA 1975. 124-125; R1EDERER 63-64, 40. táblázat). A Közel-Kelettel is kapcsolatban vannak, ahol éppen a magas óntartalmú bronzok is elterjedtek. A Fekete-tenger partvidékén — ahonnan a Kárpát-medencébe költöző szarmata népcsoportok érkeztek — azonban ezek a bronzok idegenek. Dobrudzsából, ahol előzőleg éltek, illetve az észak-itáliai területekről, ahonnan a legtöbb kárpát-medencei tükör származik, nincs mérési eredményünk. Általánosságban kijelenthetjük azt, hogy a tükrök anyaga alacsony ólomtartalmú ónbronz, és az ilyen ötvözetet, jó tulajdonságai miatt, számos történeti korszakban előszeretettel alkalmazták a tükrök és más használati tárgyak készítésénél. A tükrök fényvisszaverési tulajdonságai nagyban függenek az összetételtől, a magas ón- és alacsony ólomtartalmú aranyozott tükrök biztosították a legnagyobb fényvisszaverő képességet (MOSKO- VA-RYNDINA 1975. 128-129). A 4. fibula és az 5. karperec összetétele az elemzések szerint nagyon hasonló. Mindkét tárgy római készítésű, de a közös eredet mégsem valószínűsíthető, mivel a mérési adatok száma ezt nem teszi lehetővé. A származás eldöntéséhez további mérésekre lenne szükség. A 4. fibula tűjének és testének összetétele a különböző gyártási technika ellenére is azonosnak tekinthető. Ebből valószínűsíthető az, hogy olyan műhelyben készült, ahol bronzöntéssel és húzással is foglalkoztak.28 Költő László avar és római fémtárgyak összetételének összehasonlításával megállapította, hogy a római bronzok több cinket, kevesebb ezüstöt és an- timont tartalmaznak (KÖLTŐ 1982, 30). Általában ónt és ólmot is ötvöztek a rézhez, de ezek aránya alacsony a főalkotóhoz képest, amely alacsony ötvö- zöttségre utal (KÖLTŐ 1982, 22; RIEDERER 1984. 52-53, 29-30. táblázat). A kísérőelemek közül a cink viszonylag magas arányú, az alacsonyabb cinktartalmú római bronzok többségét az érmék alkotják. A két vizsgált fibula (4. és 8. minta) között viszont egyértelmű eltérés mutatkozik. A 8. minta magas arzén tartalma egyik minta összetételével sem mutat hasonlóságot. A minta felületén található jelentős kalciumkoncentráció valószínűleg az öntőforma mésszel való kezelésére utal.29 A mintában jelenlevő viszonylag magas arzéntartalom az érccel szennyező elemként, a talajból illetve tudatos ötvözés eredményeként kerülhetett a fémbe. Az ásotthalmi fibula feltehetően dáciai eredetű, mivel ott fordul elő a legtöbb belőlük. A Füzesabonyban előkerült erősprofílú fibula szélesebb körben terjedt el mind Pannónia, mind Dacia területén volt műhelyük.30 Az Alföld déli és északi részén előkerült fíbulák az eltérő kereskedelmi kapcsolatokra utalnak. A 6. és 7. lelet összetételénél a felületen tapasztalható viszonylag magas réztartalma és a réz heterogén eloszlása messzemenő következtetések levonására adhat okot a lelet felületének díszítési módját illetően. Valószínűleg a vas felületét rézzel vagy valamilyen rézvegyülettel díszíthették. A réz koncentrációjának 27 Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a vizsgált minták onnan is származnának, csupán arra szeretnénk utalni, hogy a technológia szélesebb körben is elterjedt. 28 Vaday Andrea szíves szóbeli közlése. 29 Az öntőformákat a megfelelő salakképződés érdekében mésszel kenték be, a minta felületén megfigyelhető kálcium valószínűleg ebből származik. Ecsedi István szíves szóbeli közlése. 30 Vaday Andrea szíves kiegészítése. 169
