Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)
Farkas Csilla - Márk László: Szarmata kori fémleletek analitikai vizsgálata
FARKAS Csilla-MÁRKLászló ingadozásából arra következtethetünk, hogy a díszítő bevonat helyenként megszakad, tehát elképzelhető, hogy valamiféle motívum ékesíthette a vaspikszis felületét. Hasonló vas vödörcsüngőt Délkelet-Erdélyből ismerünk (POP 1966,175). Hasonló vizsgálatokat a tiszaföldvári téglagyár területén előkerült késő szarmata sírok fíbuláin és ékszerein végeztek, lézermikroszínkép elemzéssel. Előzetes jelentésként a 84. sírból előkerült tárgyak ezüst bevonatú bronz ékszerek leírása jelent meg. Ezen tárgyak ötvözői réz, ón, ólom, cink, illetve a jellemző kísérő és nyomelemek azonosíthatók (VADAY-GEGUS-BAKOS 1986, 2-3). A szarmata fémtárgyak milyensége, összetétele függ a helyi jellegzetességektől, a készítési centrumoktól, valamint a nyersanyagforrásoktól. Az ötvözethez szükséges fémnyersanyag több forrásból származhat. A Kárpát-medencében a szarmaták által elfoglalt területeken nincs érclelőhely, a nyersanyagokat elsősorban másodlagos fémfeldolgozásból, a keletről magukkal hozott tárgyak újra feldolgozása, dáciai, pannóniai és moesiai provinciális területekről való tárgyak beolvasztásával nyerik (VADAY 1998,125-127). A szarmata Barbaricum fémnyersanyaga tehát nagyrészt provinciális területről származik. A bar- baricumi fém késztermékek ellátása a római kereskedelem függvénye. Az igényesebb szebb darabok importból származnak. A Barbaricumban kialakult műhelyek a helyi igényeket elégítették ki (VADAY 1992, 9). IRODALOM BURGER 1992 Burger K.: A mennyiségi analízis alapjai: kémiai és műszeres elemzés. Budapest 1992. FARKAS 1998 Farkas Cs.: Korai szarmata temető aranyleletes sírjai Füzesabony határából. (Újabb adatok a szarmata kori viselet problémaköréhez). In: Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Al- földön. Gyulai Katalógusok 6. Szerk.: Havassy P. Gyula 1998,67-81. FARKAS s. a. Farkas Cs.: Kora szarmata sírok Füzesabony határában. Füzesabony - Kastély dűlő I. A népvándorlás kor kutatóinak 9. konferenciáján, Eger s. a. GÁL 1974 Gál S.: Röntgenfluoreszcens elemzés. In: Analitikai kézikönyv. Szerk.: Erdélyi L. - Grúz T. - Mázor L. Budapest 1974, 776-785. ISTVÁNOVITS-KULCSÁR 1993 Istvánovit E. - Kulcsár V.: Tükrök a császárkori és a kora népvándorlás kori barbár népeknél a Kárpát-medencében. — Die Spiegel der kaiser- und frühvölkerwanderungszeitlichen Barbarenvölker im Karpatenbek- ken. HOMÉ 30-31/2 (1993) 9-58. KÖLTŐ 1982 Költő L.: Avar kori bronztárgyak röntgenemisziós analízise — X-Rag emission analysis of bronze objects from the Avar age. SMK 5 (1982) 5-68. KULCSÁR 1998 Kulcsár V.: A kárpát-medencei szarmaták temetkezési szokásai. — The burial rite of the Sarmatians of the Carpathian basin. Múzeumi füzetek 49, Aszód 1998. MOSKOVA-RYNDINA 1975 Moskova, M. G - Ryndina, N. V.: Sarmatskoe zerkala Povoloz'd i Priural 'á (himiko-tehnologiceskoe issledovanie). In: Oéerki tehnologii drevnejsih proizvodaf. Moskva 1975. POLLARD-HERON 1996 Pollard, C. - Heron, M.: Archaeological Chemistry. Cambrige 1996. POP 1966 Pop, I. I.: Pandantive in formä de cäldä- ritfli din Sud-Estul-Transilvania. SCIV 17 (1966) 175-178. RIEDERER 1984 Riederer J.: Műkincsekről vegyész-szemei. Budapest 1984. VADAY-GEGUS-BAKOS 1986 Vaday A. - Gegus E. - Bakos M.: Egy szarmata női sír ékszerleleteinek tudományos vizsgálata. — Naturwissenschaftliche Untersuchung der Schmuckgegenstände eines Frauengrabes aus der Sarmatenzeit. Iparrégészeti és Archeometriai Tájékoztató V/l 1986. VADAY 1989 Vaday A.: Die sarmatischen Denkmäler des Komitats Szolnok. Ein Beitrag zur Archäologie und Geschichte des sarmatischen Barbari- ctims. Anteus 17-18 (1988-1989) Budapest 1989. VADAY 1992 Vaday A.: Fémműves műhelyek a Kárpát-medencei szarmata Barbaricumban. Iparrégészeti és Archeometriai Tájékoztató 1992. dec., 8-10. VADAY 1998 Vaday A.: Kereskedelm és gazdasági kapcsolatok a szarmaták és rómaiak között. In: Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön. Gyulai Katalógusok 6. Szerk.: Havassy P. Gyula 1998, 117-143. 170
