Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)

Farkas Csilla - Márk László: Szarmata kori fémleletek analitikai vizsgálata

FARKAS Csilla - MÁRK László

stabil és instabil izotópok pontos koncentrációjá- megismerhetnénk a nyersanyaglelőhelyek és készínak, arányának megismerése. Ezáltal pontosabban tőműhelyek közötti kapcsolatokat.

A MEGHATÁROZANDÓ MINTÁK

Az elemzésre szánt leletek a Füzesabony-Kastély- dűlőn feltárt szarmata lelőhelyről származnak (FARKAS s. a.) (1. táblázat).

No.

ltsz.

megnevezés

a mérések száma

1.

DIM A.97.3.7.

tükör

2

2.

DIM A.97.3.33-35.

tükör

4

3.

DIM A.97.3.58.

tükör

2

4.

DIM A.97.3.27.

fibula

1

5.

DIM A.97.3.21.

karperec

2

6.

DIM A.97.3.54.

vastárgy

6

7.

DIM A.97.3.52.

vastárgy

1

8.

MFM 97.2.1.

fibula

2

1. táblázat: A vizsgált leletek Tabelle 1: Die untersuchten Funde

A sírokból előkerült tárgyak mind a keleti, mind a római és egyéb idegen elemekkel való kapcsolatra utalnak. A hét sírból háromban fordult elő tükör, amely a meglévő sírok arányához képest viszonylag magas. Összehasonlításképpen néhány más ékszerről, illetve használati tárgyról is készült vizsgálat, valamint kiegészítésképpen felhasználtuk egy korábbi mérés eredményét, melyet szintén itt végeztek el, és amely tárgy Asotthalmon került elő terepbejárásból. A tárgyak restaurálás után kerültek vizsgálatra. A tárgyak tisztításakor és a felületvédelem során nem használtak a vizsgálatot befolyásoló anyagot.3

60. sír: a sírban fekvő 23-40 éves nő ruházatát arany- ßitterekke\ díszítették. KarneoIgyöngyökbö\ fűzött nyakéke és karláncú harmonikus összhangot mutattak. Egy

orsót és egy tükröt helyeztek mellé, a lábához pedig egy edény került. Feltehetőleg a testet valamilyen szerves anyagra fektették, vagy betekerték valamibe. A sír mellékletéhez tartozó ónozott bronztükör (3. kép 1) a jobb oldali alsó bordáknál feküdt. Kerek, alsó feléből hiányzik egy darab, feltételezhető, hogy fogórész tartozott hozzá. Kettétört, de ez a földbe helyezés után történt. Előlapján félkör alakú bemaródás található, ami a szélétől átlagosan 1 cm-re van. Vékony, alig észrevehetően domború. Átmérője 7 cm. Alatta sötétbarna színű szerves maradványokat figyeltünk meg, amely talán a tok maradványa lehetett. DIM ltsz.: A.97.3.7

150. sír: fiatal nő temetkezése. Apró üveggyöngyökkel díszített ruháját gyöngyös' öv fogta össze, melyen fémszelencék, egyéb vastárgyak és talán egy tarsoly is függött. Cipőjén apró kék üveggyöngyök találhatók. Arany fülbevalói és aranygyöngyökből álló nyakéke volt, amelyhez egy lunula is tartozott, mindkét karján egy-egy bronz karperecét viselt. Használati tárgyként egy orsót és egy ónozott bronztükröt helyeztek mellé. A tükör (3. kép 2) a jobb lábfejnél került elő, állat mozdította el, valószínűleg hasonlóan a 60. sírhoz, itt is a jobb mellkasnál lehetett. A tükör kisméretű, kör alakú, vékony, enyhén domború. Az előkerülésekor hátlapján olyan korróziónyomokat figyeltünk meg, amelyek a tükör anyagából kiemelkedve pontszerűen helyezkedtek el. Kialakulásuk oka tisztázatlan maradt. A restaurálás után, azonban ezek már nem jelentkeztek. Néhány helyen keskeny perem figyelhető meg. Átm.: 4,2 cm. DIM ltsz.: A.97.3.58.

Az eddig ismertetett két sírban egész vagy csaknem egész tükröt helyeztek el, és egyszerű használati tárgyat jelképeztek. Ha az első esetben feltételezzük, hogy nyél is tartozott a tárgyhoz, akkor sem a szándékos rongálást, hanem a használat során való letörését támasztja alá a tok. A harmadik esetben a tükröt összetörték és szétszórták a sírban.

140. sír: idősebb nő temetkezése. Ruhája díszeiből csupán néhány üveggyöngy maradt meg. A mellkasán keresztben fekvő fibula nem feltétlenül a ruha összefogását szolgálta, hanem a halotti lepel összetűzésénél is lehetett

3 A tárgyak restaurálását az egri Dobó István Vármúzeumban Deák Endre és Veresné Vendrei Katalin, a szegedi Móra Ferenc Múzeumban Szőke Agnes végezte. Munkájukat ez úton is szeretnénk megköszönni. A mechanikai szennyeződések leválasztásakor nátrium-hexametafoszfát 15w%-os oldatát, illetve selectont használtak, a káros ionok eltávolításakor a bronzoknál nátrium-hidroxid 5w%-os, a vasaknál 10w%-os oldatát alkalmazták. Minden kezelés után desztillált vizes öblítéssel távolították el a vegyszerek maradványait. A tárgyak felületét a tükrök esetében polivinil-acetát acetonos oldatával, egyéb bronz- és vastárgyaknál Paraloid B 72-vel kezelték

162