Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)
Farkas Csilla - Márk László: Szarmata kori fémleletek analitikai vizsgálata
Szarmata kori fémleletek analitikai vizsgálata szerepe. A szegycsonton, a gerincre merőlegesen elhelyezkedő erős profilú bronzfibula (3. kép 10) rugószerkezete ép, de tűje letörött, nyaka trapéz alakú széles, lába és gombja hiányzik. Meglévő mérete 2,5 cm. DIV Itsz.: A.97.3.27.4 5 A halott mellé két orsót, két edényt helyeztek el, valamint egy négyszög alapú vaspántos tárgyat is. A tükördarabok (3. kép 4-6) a sírban mindenütt megfigyelhetők voltak, a fej bal oldalánál, a térdnél, az edény alatt, edényben, a lábfejnél. Vékony, bronzalapú, ónozott, valószínűleg sima kör alakú tükör lehetett, sajnos nem sikerült pontosan rekonstruálni. DIM Itsz.: A.97.3.33-35. A tükrök anyagának összehasonlításánál a temetőből előkerülő másik két bronztárgy, egy karperec és a fent említett fibula elemzési adatait is figyelembe vettük. 66. sír: idősebb férfi temetkezése, jobb csuklóján volt a bronz karperec (3. kép 3). Kissé ovális átmetszetű, vastagabb 0,27-0,3 cm-es bronzhuzalból készítették. Mindkét végén laposra kalapált, rajta vésett díszítés, három hosszanti, kb. másfél centiméteres párhuzamos bekarco- lás, amelyet egy X alakú minta zár le. A karperec végei mintha állatfejet stilizálnának. Atm.: 7-6,6 cm. DIM Itsz.: A.97.3.21. Az Ásotthalmon előkerült fibula egy kora római egygombos, kisméretű erősprofilú fibulavariáns (3. kép 9): A láb lapos, tengelyvonalon díszített (VADAY 1989, Abb. 12/6). Tűszerkezete hiányos, kengyele erősen ívelt. A kengyelfej és láb felőli végén egy-egy megvastagodó gyűrű van. Hossza: 7 cm. MFM Itsz.: 97.2.1. A bronztárgyak mellett a 150. sírban nyugvó hölgy övén lógó, töredékes állapotban megmaradt vastárgyakat (FARKAS 1998,5. kép) is megvizsgáltuk, funkciójuk tisztázása érdekében. A bal comb mellől in situ szedtük fel az öv megmaradt darabjait, de a vasalapú tárgyak közül csak egyet sikerült azonosítani. A töredékek alapján azonban valószínűleg legalább két hengerformájú kis vasszelence lóghatott a nő övén. Az épen megmaradt vastárgy egy henger formájú, félig zárt szelence (3. kép 7), melynek magassága 3, átmérője 2,7 cm. DIM Itsz.: A.97.3.52. A bal térdnél, a vasszelencéktől lejjebb egy másik hasonló tárgy került elő, mely eredeti helyzetében szintén hengeres formájúnak tűnt, és zöldes színezete réz jelenlétére utalt. A tárgyat elsőre tokvégnek rekonstruáltuk (3. kép 8), megmaradt töredékeiből azonban nem lehet biztosan következtetni eredeti rendeltetésére. DIM Itsz.: A.97.3.54. A MEGHATÁROZÁSOK SORÁN ALKALMAZOTT ANALITIKAI ELJÁRÁSOK A kémiai elemzéshez használt analitikai eljárások kiválasztásánál a fő szempont az volt, hogy a mintákat lehetőleg fizikai károsodás nélkül (KÖLTŐ 1982, 5-6), gyorsan és nagy érzékenységgel lehessen vizsgálni. így esett a választás a röntgenfluoreszcens spektroszkópiára.6 A meghatározások során csak minőségi elemzésekre volt lehetőségünk, mivel a mennyiségi analízis elvégzéséhez a műszer kalibrációjára lenne szükség. Ehhez különböző, pontosan ismert összetételű etalonok szükségesek.7 A mérési adatok kiértékelése során mégis levonhatunk bizonyos mennyiségi következtetéseket, mivel az egyes mintákon belül a relatív összetételt meghatározhatjuk. Néhány röntgendiffrakciós mérést is végeztettünk, de ezek sajnos konkrét eredményt nem szolgáltattak, mivel a felületi oxidréteg zavarta a meghatározást. 4 A hiányos tűszerkezet kétségessé teszi a fibula rendeltetésszerű használatát. 5 Bálint KI.: Asotthalom régészeti topográfiája és településtörténete. (Az Árpád-kori településhálózat rekonstrukciója a Duna-Tisza köze déli részén.) Szakdolgozat. JÄTE BTK, Szeged 1997. 6 A meghatározásokat Bertalan Ákos végezte a SZTE Ásványtani Tanszékén, szíves közreműködését ezúton is köszönjük. 7 Ezeket magas beszerzési költségük miatt nem állt módunkban megvásárolni. Hazánkban többek között a debreceni Atommagkutató Intézetben (MTA ATOMKI) és Kaposváron folynak mennyiségi meghatározások ezen eljárás segítségével. 163
