Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)
Pölös Andrea: Készítéstechnikai vizsgálatok kerámián. Gyakorlati megfigyelések I.
Hadak útján. Szert: Bende L. - Lőrinczy G. - Szalontai Cs. Szeged2000, 155-160 KÉSZÍTÉSTECHNIKAI VIZSGÁLATOK KERÁMIÁN. GYAKORLATI MEGFIGYELÉSEK I. PÖLÖS Andrea írásom célja a kerámiának a hagyományostól eltérő megközelítése. Az általam végzett kísérleti, tapasztalati régészet, a gyakorlati fazekasság és a néprajz felől néztem meg egyes részleteit az edénykészítésnek. Nem tértem ki minden egyes részletére, sem a korszakok minden edénytípusára, ez a jövő feladata. Vizsgálatomat bevezetésnek és felvetésnek, további vizsgálatok végzéséhez indulásnak szántam. Mivel a hagyományos rajzi illusztráció ez esetben nem nyújtana elég információt, ezért maradt el használata. BEVEZETÉS Az ásatásokon, elsősorban a telepásatásokon a legnagyobb mennyiségben előkerülő leletek köztudottan a cseréptöredékek. Csak a csontok mennyisége mérhető ezekhez. Összehasonlításul a hagyományos paraszti háztartásban, ahol a fa-, vessző-, bőr-, textil-, fémtárgyak mellett van jelen a cserépedény is, láthatjuk mennyiségében és jelentőségében is valódi helyén.1 Bár ez az arányeltolódás közismert, a lehetőségek óhatatlanul a kerámia túlértékeléséhez vezetnek. Ebből adódnak a szinte csak kerámia-tipológiára épített kultúra-meghatározások és időrendi besorolások, szinte a pénzekkel egyenértékűként kezelt mértékben. A kerámia kettős jelentésű: egyrészt — és ez a régészeti szakirodalomban használatos jelentése is —- edény, másrészt kerámiának nevezik tágabb értelemben az égetett agyagtárgyakat is. A kettős jelentés mellett a kerámia kettős funkciót hordoz, melyek csak részben fedik egymást: egyrészt mindennapi használati tárgy, főző-, illetve tárolóedény, másrészt rituális célokat szolgál, önmagában vagy tartóedényként. A továbbiakban edény jelentésben és funkcióban használjuk, mint ez a tárgyakkal foglalkozó tudományokban (régészet, tárgyi néprajz) szokásos. A kerámiát már sokféle szempontból osztályozták, vizsgálták. A következőkben néhány példában a kerámia mint produktum előállítását, előkészítését, formázását, különböző korongolási-formázá- si módjait, díszítését, égetését, ezek lehetőségeit, különböző alkalmazásukat, az egyes életformáknál meglévő hasonló és eltérő jegyeket vizsgáljuk meg. A KERÁMIA MEGJELENÉSE, KIALAKULÁSA A kerámia kialakulásáról, bármennyire meghatározó lelet, nem sokat tudunk. Az agyag általánosan elterjedt talajfajta, amelyet egyszerűen lehet megmunkálni, és kiszáradva megőrzi alakját, csak nagyon sérülékeny. A legkorábbi edények is ilyen, napon száradt/szárított darabok lehettek. Mivel ezek vízzel érintkezve elmállottak, ezeket a nem kiégetett darabokat nem találjuk meg. Az edényként használt kerámia megjelenése és elterjedése a neolitikumhoz köthető. A mezőgazdasági termelés eredményeképpen felhalmozott termények tárolása földbe ásott, és a kártevők bejutását nehezítendő, kitapasztott gödrökben történt. A gödrök és a vesszőből font, szintén tapasztott edények véletlen 1 A visszavetítés csak megközelítőleg állja meg a helyét, koroktól és életformáktól függ, mindenesetre pontosabb képet ad, mint az ásatás. 155
